Mike and Partners Antique Book Shop

102. aukció | 2. nap (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgy, numizmatika, szőnyeg, bútorok, egyéb gyűjtemények)

Bp. 1931. Wodianer. 8 l. Fűzve. Balatonszéplak szintén parcellázás eredményeképpen született meg a Siófok és Zamárdi közötti partszakaszon. A veszprémi Székeskáptalan tulajdonában lévő 140 (más források szerint 200) holdas területet parcellázták föl. A hangzatos „Balaton Lidó Fürdőtelep" elnevezésű parcellázó vállalatot Szűcs Zsigmond magánbankár hozta létre 1930-ban. Az „amerikai stílusú propagandával dolgozó vállalkozó", ahogyan egy későbbi folyóiratcikk jellemzi Szűcsöt, mutatós szabályozási és telekosztási tervet készíttetett, feltehetően a balatoni fejlesztéseket irányító Káli Nagy Dezső kormánybiztos iránymutatásával. A telep két szélére vasúti megállót terveztek (ezekből lett később Balatonszéplak-Felső és –Alsó megállóhely), a középtengelybe pedig komolyabb vasútállomást, ami nem valósult meg, ahogyan a félbemaradt főutca végpontján a kikötő sem. A reklám tényleg amerikai típusú volt. Szűcs nagy hírveréssel jutalomtelkeket ajánlott fel a frissen parcellázott telepen (a BNV legjobb propaganda ötleteiért, a 8 órai újság kvízkérdésein nyertesnek, az Új Idők hetilap előfizetői között sorsolva, sőt, Miss Magyarország számára 1931-ben, a Malomsoky-cég által felajánlott kis víkendházzal). A 200, 150, 100 és 80 négyszögöles parcellák ily módon valóban elérhetővé váltak a középosztály alsóbb rétegei, a közalkalmazottak, kistisztviselők, sőt, az iparosok és kiskereskedők számára is. E tekintetben Balatonszéplak valóban a Balaton egyik legdemokratikusabb üdülőhelyévé vált. A Lidó név gyorsan lekopott az új nyaralótelepről, mert a beígért közösségi szolgáltatások jó részét nem sikerült valóra váltani. A parcellázó társaság homályban hagyta, hogy a strand, sportpályák, játszóterek, közösségi épületek megvalósítását nem vállalja, annak finanszírozása a telektulajdonosokra hárul.