Virág Judit Galerie und Auktionhaus

tavaszi nagyárverés

Olaj, vászon, 53x74,5 cm
Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly

Aukcionálva:
BÁV 64. árverés, 75. tétel

Proveniencia:
egykor Löwengard János tulajdonában
(1911)

Kiállítva:
Kernstok Károly gyűjteményes kiállítása,
Művészház, 1911. katalógus: 14.

Kernstok Károlyt az egész élete folyamán örökké kereső, kutató művészként ismerhettükmeg. Az européer szellemi gyökerekkel rendelkező, nagy irodalmi és filozófiaiműveltségre szert tevő művész sosem csillapodó tudásvágya által hajtva folyamatosankereste a módját, hogyan tudja a saját művészi alapvetéseihez igazítani a legújabbfestői irányzatokat. A műkereskedelemben sorra felbukkanó munkái sokszor egy-egyújabb fejezetet nyitnak a folyamatosan alakuló – egyelőre csak virtuálisan létező -életmű katalógusban, vagy éppen az eddig megírt, jól behatárolható korszakait árnyaljáktovább. Ez utóbbi a helyzet a most aukcióra kerülő darabbal is.

A XX. század fordulóján a festő, sok társához hasonlóan a plein-air irányzat útmutatásaiszerint tavasztól őszig igyekezett a természethez minél közelebb kerülni. 1896-ban a Balatonnál, 1897 és 1899 között pedig unokatestvérénél, Újváry Ignác festőnélvendégeskedve Kisorosziban töltötte a nyarat. Ettől kezdve a Dunakanyar lett az őszemélyes terrénuma, ahová minden évben visszatért, hol Dömösre, hol Tahitótfalura,majd műtermes villája megépülése után Nyergesújfalura. A korabeli sajtóbeszámolókés festményeinek szignatúrája szerint az 1900 és 1902 közötti nyarakat Dömösöntöltötte. 1 Egy korabeli tárcacikk ezekbe az elmélyült munkára alkalmas nyaralásokbanyújt bepillantást. „Mi nyaralók egész kis kolónia vagyunk. Se plageunk, se korzónk,nem is igen ismerjük egymást. Aki Dömösre jön, azért jön, hogy egyedül legyen. Ez mindenkitőlszentül respektált csendes megegyezés. Az urak fehér vászonruhát hordanakés kék zubbonyt, melyen tekintélyes számú festékfolt tündöklik. Ezek a dömösi festők,akik felfedezték a Dunapartnak ezt a csodás gyöngyét és valóságos magyar Barbizontcsináltak belőle. Négyen vannak itt a legjavából. Órák hosszat ott ülnek a szabad természetbenplein-airt dolgozni – tanulni. Mindannyian érett komoly művészek: KernstokKároly, Keményffy Jenő, Kann Gyula, Márk Lajos. (…) Ha látja az ember Kernstokot(…) milyen ünnepélyessé válik az esthajnalban, milyen megilletődött ájtatosan követiszeme a fáradt, hazatérő munkásokat.” 2

A „Női arckép” szép példa Kernstok dömösi korszakának plein-air naturalista stílusára.Modelljét a kertben, az árnyas fák tövébe állítva festette meg, az ábrázolt személyalakját a háttérben lévő napos foltok elé helyezve, amely így kontrasztot alkot az előtérfélhomályával. A keresetlen póz, a pszichikai jellemzésre alkalmas szuggesztív tekintethasználata Kernstoknak a századfordulón festett portréit idézik emlékezetünkbe.Emellett a laza ecsetkezelés, a müncheni Hollósy iskolában eltanult egyszerre festéselvének használata 3 és a naturalista, néhol színes reflexeket megcsillantó színhasználat,biztosan datálja művét az 1900-as évek elejére. 4 A dömösi korszakának munkáitKernstok rendre minden évben a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban mutatta be.Ezek között eddig csak egy olyan mű akadt, melyet nem sikerült beazonosítani, nohaa korabeli kritikákban elismerően nyilatkoztak róla, úgy emlegetve, mint „lebilincselő(…) női arckép”-et 5, amely „elsőrendű szép dolog” 6. Az előzőeknél jóval informatívabbleírás is akad a képről. „Kernstock Károly pedig egy világító, erős zöld színfolt közepéreállította lányalakját /ami/ gyönyörű háttere a bájos lányfejnek.” 7 „Mi laikusok talán fölsem foghatjuk, mily nagy művészet kell egy plein-airbe állított, zöld reflexeknek kitettbarna arcot művészettel visszaadni.” 8 A leírások és a most ismertetetett mű kvalitásaitfigyelembe véve feltételezhető, hogy akár ez a festmény is lehetett az 1902 őszéna Nemzeti Szalonban a Szilvaszedőkkel 9 együtt kiállított „Női arckép.” 10 Az mindenesetrebiztos, hogy ez a műve dömösi korszakának egyik legbensőségesebb hangulatúképe, mely kvalitásaiban méltó párdarabja a Műcsarnok tárlatain bemutatott és a jelenlegis közgyűjteményekben lévő műveinek.

Kovács Bernadett