Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 22. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése

Budapest, 1917, Feszty Árpád autográf levele Kézdy-Kovács László részére, [3] p.
Jászai Mari színésznő autográf levele Várnai Zseni József Attila-díjas költőnő részére.

A levél végén Jászai Mari színésznő tollal írt, jól olvasható aláírása látható.

A levél tárgya: Jászai megköszöni levelében Várnai még a télen neki küldött verseskötetét, a Gracchusok anyja címűt és elnézést kér, hogy bizonyos okok miatt ez feledésbe merült és csak most, midőn a Katonafiamnak c. versét olvasta jutott ismét eszébe. Továbbá egy sokkal hatalmasabb, újabb verseskötet került a kezébe, melyet szeretne megkapni és a már említett verset szeretné elmondani egy hangversenyen.
Kézzel írt, hajtogatott, keltezéssel ellátott (Bpest 1917 jun. 30.), három oldal terjedelmű, jó állapotú levél.

A levelet írta Jászai Mari /született Krippel Mária/ (Ászár, 1850. február 24. – Budapest, 1926. október 5.), magyar színésznő, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika. Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait – Antigonét és anyját, Jokasztét, Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét – formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloucester özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkman című művét az ő fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

A levél címzettje, Várnai Zseni (Nagyvázsony, 1890. május 25. – Budapest, 1981. október 16.) József Attila-díjas magyar költőnő. 1909-ben került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Első, legismertebb, Katonafiamnak c. verse 1911-ben jelent meg a Népszavában, amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig azonnal vád alá helyezte. A verset az őszirózsás forradalmat előkészítő baloldali propagandisták a Világosság Nyomdában 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és több száz példányban terjesztették Budapest utcáin. A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte verseit. 1943-1944-ben egy antifasiszta csoport vezetője volt. A második világháború után a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott. Költészetét a határozott politikai mondanivaló mellett az anyaság megvallása, a bizalom, a szeretet, az öregedés és az elmúlás érzése uralja."