Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 13. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1957, Sport Lap- és Könyvkiadó (Egyetemi Nyomda, Budapest), 317 p. + [32] t. +1 tér., ill.
Szerző által dedikált példány. Aggtelek és vidéke. Útikalauz. Írta: Jakucs László.
A kötet előzéklapján a szerző, Jakucs László tollal bejegyzett dedikációja olvashható: Szives üdvözlettel: Jósvafő, 1957. nov. 19. Jakucs László"
Számos szövegközti illusztrációval, valamint 32 képtáblán közölt fekete-fehér fotográfiával és egy kihajtható térképpel ("A Sajó-Bodvaközi hegyvidék (Aggtelekvidéki-hegység) kőzet-földtani térképvázlata, a barlangrendszerekkel - Balogh Kálmán térképe alapján készítette Jakucs László") illusztrált kiadás. A kötet címlapján valamint néhány lapoldalon régi tul. bélyegzés látható. A kötet az Egyetemi Nyomdában készült, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány illusztráció gyanánt az aggteleki cseppkőbarlang egy részletét ábrázoló rajzképpel ellátott, feliratozott címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, üres hátlappal, hiánytalan, megóvott állapotban.
A kötet szerzője: Jakucs László (Sarkad, 1926. január 21. – Szeged, 2001. december 1.) magyar geológus, barlangkutató, szakíró, egyetemi tanár. Debrecenben végezte el a középiskolát, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajzot, kémiát, biológiát, földtant hallgatott. Már az egyetemi évei alatt barlangokkal kezdett foglalkozni, legelső – kis híján végzetes – barlangi élményei a Budapest határában lévő Hét-lyukhoz, majd pedig a solymári Ördöglyuk-barlanghoz fűződtek. 20 éves korában néhány hallgatótársával együtt, külső segítség nélkül – ez volt első komolyabb szakmai eredménye – feltérképezték az esztergomi Sátorkőpusztai-barlangot, ezt a bükk-vidéki Létrás-tetői-barlang követte. Habár Vadász Elemérnek volt aspiránsa, egyetemi doktori címét Kádár László debreceni geográfusnál szerezte meg. 1949 és 1953 közt a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa volt. 1952-ben felfedezte a mai ismeretek szerint hét kilométer hosszú aggteleki Béke-barlangot. Az ott szerzett tapasztalataira építve írta meg Az Aggteleki cseppkőbarlang (1952) és a Béke-barlang felfedezése (1953) című műveit. 1953-ban feltárta a Pénz-pataki-víznyelőbarlangot és az aggteleki rövid Alsó-barlang egy rövidebb szakaszát is. Később kinevezték az Aggteleki-cseppkőbarlang igazgatójának. Számos publikációt, szakcikket írt, főleg a barlang- és karsztkutatásról. Ismeretterjesztő, tudományos népszerűsítő munkássága is kiemelkedő."