2025. szept. 08., hétfő
Katalógus bemutatás

Szőnyi Antikváriuma
40. árverés

2018. 04. 14. szombat 10:00

 
267.
tétel

ILLEI János - METASZTAZIUS (METASTASIO, Pietro): Salamon, Ptolomaeus, és Titus, három szomorú játék, kettejét ennen maga szerzette, Harmadikát pedig Metasztaziusból forditotta Illei jános.

ILLEI János - METASZTAZIUS (METASTASIO, Pietro): Salamon, Ptolomaeus, és Titus, három szomorú játék, kettejét ennen maga szerzette, Harmadikát pedig Metasztaziusból forditotta Illei jános.

Kassán, 1767. Jesus Társ. Akad. Koll. Bet. 2 sztl. lev. 168 l. 185 mm. Illei János (1725-1794). iskoladráma-szerző, író, tanár, jezsuita szerzetes, a jezsuita iskoladráma, az ellenreformáció egyik legfőbb propagandaeszközének...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

267. tétel
ILLEI János - METASZTAZIUS (METASTASIO, Pietro): Salamon, Ptolomaeus, és Titus, három szomorú játék, kettejét ennen maga szerzette, Harmadikát pedig Metasztaziusból forditotta Illei jános.
Kassán, 1767. Jesus Társ. Akad. Koll. Bet. 2 sztl. lev. 168 l. 185 mm.
Illei János (1725-1794). iskoladráma-szerző, író, tanár, jezsuita szerzetes, a jezsuita iskoladráma, az ellenreformáció egyik legfőbb propagandaeszközének legkiemelkedőbb alakjának fenti, első gyűjteményébe emelt darabja, a Salamon (teljes címmel: Salamon király, Lászlónak foglya) szinte bizonyosra vehető, hogy a mű fenti kiadása előtt keletkezett: lényegében azonos az 1759-ben Székelyudvarhelyen bemutatott, latinra fordított címmel följegyzett (Salomo rex) darabbal. A cselekmény forrásaként Illei Bonfini történeti munkáját jelöli meg. A sikeresebb, jóval több esztétikai értéket képviselő Ptolemaeus Justinus római történetíró munkájára (Historiae Philippicae) támaszkodik. A kötet harmadik darabja a dramaturgia szempontjából messze legjobb Titusnak kegyelmessége, Piero Metastasio melodrámájának (közvetítő szövegből vett) fordítása; új vonása a női szereplők megjelenése. Múzeum Antikvárium 15/108.
Korabeli, egyszerű, kissé sérült papírkötésben.