Központi Antiquariat

164. Könyvárverés

I. Rákóczi György adománylevele I. Rákóczi György Gyulafehérvárott 1631. június 29-én kelt adománylevele a néhai Petneházi István özvegyének, Király Annának, amelyben az özvegynek adományozza Bajom várát annak minden tartozékával.
Petneházi István szatmári nemes család sarja, korának ismert végvári alakja, közel három évtizedig Borosjenő (ma: Ineu, RO) főkapitánya, 1626-ban Drégelypalánknál a magyar csapatok tábornoka. Hadi érdemei mellett tudomásunk van mecénási tevékenységéről is: neki ajánlotta művét az 1618-ban Marburgban tanuló Vári Mihály (RMK III. 1226.), valamint 1625-ben a Brémában tanuló Besenyei F. Mihály (RMK III. 1372.) is. Férjének valamikor 1627–1632 között bekövetkezett halála után az özvegy Király Anna mecenatúrájáról szintén van adatunk: Keresszegi Herman István neki ajánlotta “Az hitnek és jóságos cselekedeteknek tündöklõ példáiról” című művét (Debrecen, 1635), az előszó szerint Király Anna számos diák külföldi tanulását patronálta.
A bajomi vár története a 13. századra nyúlik vissza és a Bajoniakhoz köthető, a család 16. századi kihalása után több tulajdonosa is volt, ezek közül az utolsó Petneházi István és felesége. Petneházi már 1616-tól bírta a várat, jelen oklevél tehát megerősíti özvegy felesége tulajdonjogát, talán éppen férje elhunyta miatt, bár erre az oklevél nem utal egyértelműen. Király Anna később Erdélybe költözött, de a déli várban építtetett templom az ő nevéhez fűződik. A rendelkezésre álló adatok alapján valójában nem egyetlen várról van szó, hanem öt kisebb erődítésből álló várkomplexumról, amelynek egy része 1824-ben – Birtalan Szilágyi János leírása szerint – még látható volt. Az azóta eltűnt erődítés emlékét ma Biharnagybajom “Várkert” nevű településrésze őrzi.
Rákóczi aláírásával, Rátkai Sámuel ellenjegyzésével. Papírfelzetes viaszpecséttel, külzetén korabeli magyar nyelvű feljegyzéssel: “Baÿonrul valo donaciÿo melet adot ez mostani kegelmes feÿedelmönk Rakoci Görg ö nagsaga”.