2025. Oct. 21., Tuesday
Live-Auktion

Múzeum Antique Book Shop
Tavaszi árverés

12-05-2017 16:00 - 12-05-2017 19:08

 
139.
tétel

HUSZTY [István], Stephanus: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in Jus Hungaricum. 1-3 köt. [egybekötve].

HUSZTY [István], Stephanus: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in Jus Hungaricum. 1-3 köt. [egybekötve].

Buda, 1745. V. Nottenstein. [8]+331+1 t. (kihajtható leszármazási tábla); 465; 132+[140] (R3-Ll6+1) p. Bár a címlapon „Editio nova” szerepel, ismereteink szerint első kiadás, mely ritka kétszínnyomású címlap-változat. Huszty...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

139. Artikel
HUSZTY [István], Stephanus: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in Jus Hungaricum. 1-3 köt. [egybekötve].
Buda, 1745. V. Nottenstein. [8]+331+1 t. (kihajtható leszármazási tábla); 465; 132+[140] (R3-Ll6+1) p.
Bár a címlapon „Editio nova” szerepel, ismereteink szerint első kiadás, mely ritka kétszínnyomású címlap-változat.
Huszty István (1710-1772) jogász, ügyvéd, jogakadémiai tanár. Fenti fő művét, magánjogi tankönyvét az egyetem jogi karán is használták, fél évszázadon át többször kiadták. Nemcsak tankönyvként volt fontos, de az igazságszolgáltatási gyakorlatot összefoglaló kézikönyvként is széles körben használták. A vérrokonsági és sógorsági kifejezések latin és magyar kifejezései a magyar genealogiai szaknyelv fejlődése számára is fontosak. Pontosan meghatározta az egyenes és oldalág, a kognáció, a felmenők és lemenők, az íz, az ízszámítás, a rokonsági fok, a családfa, a sógorság, a felmenői, mellékági öröklés, vérfertőzés, poligámia, stb. fogalmát.
Korabeli, aranyozott, bordázott gerincű egészbőr kötésben, körül festett lapélekkel.