Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Pesten-Budapest, 1871-1873, Heckenast Gusztáv - Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Heckenast Gusztáv - Franklin-Társulat Nyomdája, Pest-Budapest), CCI p . + 4455 p. + [13] p.
Magyarország történelme I-VIII. (egységes külön kötetekben). Írta: Horváth Mihály.

I. kötet: Pesten, 1871. XXXII p. + 544 p.
II. kötet: Pesten. 1871. XXVII p. + [1] p. + 570 p.
III. kötet: Pesten. 1871. XXIII p. + [1] p. + 425 p. + [3] p.
IV. kötet: Pesten. 1871. XXIII p. + [1] p. + 492 p. + [2] p.
V. kötet: Pesten. 1872. XX p. + 529 p. + [3] p.
VI. kötet: Pesten. 1872. XXXII p. + 658 p. + [2] p.
VII. kötet: Budapest. 1873. XXIV p. + 699 p.
VIII. kötet: Budapest. 1873. XX p. 538 p.

Az új dolgozat második, bővített kiadása. Előszóval, számozott lábjegyzetekkel, korabeli könyvhirdetésekkel, valamint részletes tárgymutatóval és tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I-VI. köteteket kiadta és nyomtatta Heckenast Gusztáv Pesten, a VII-VIII. köteteket kiadta a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, valamint nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Modern félbőr kötésben lévő kötetek könyvkötő által újra épített könyvtesttel, újravágott lapélekkel, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, ötbordás könyvgerinccel, új előzéklapokkal, foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetek szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.) történész, szakíró, katolikus püspök. A pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1844-től a bécsi Theresianum"-ban a magyar nyelv és irodalom tanáraként dolgozott. Később hatvani prépost-plébános, majd csanádi püspök lett. A függetlenségi nyilatkozat után vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettesként tevékenykedett. A szabadságharc bukása után az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte és a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, aminek az oka részben a szabadkőműves tagsága, másrészt a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) volt. Tizennyolc évig élt száműzetésben Európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt. Ezt követően a Magyar Történelmi Társulat első alelnöke, majd elnöke lett."