Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1926, Kókai Lajos kiadása ( Kertész József Könyvnyomdája, Bp.), 126 p. + [2] p.
Szerző által dedikált példány. A nyelvtudomány alapelvei. Bevezetés a nyelvtudományba. Írta: Horger Antal egyetemi tanár a Magy. Tud. Akadémia l. tagja.
A címlapon a szerző, Horger Antal tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: K. G.-nak. Szeged, a szerző. 1926, I. 2."
Második javított kiadás. Az első kiadást a Magy. Tud. Akadémia kitüntette az 1922. évi Marcibányi-jutalommal. Rövidítések és jelek magyarázatával, 289 nyelvészeti megállapítással, betűrendes tárgymutatóval, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített nyelvtudományi munka. Nyomtatta Kertész József könyvnyomdája Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, új, fehér előzéklapokkal, enyhén foltos címlappal, az eredeti hátlap megtartásával, hiánytalan, átlagos állapotban.
Horger Antal, teljes nevén: Horger Antal Albert, (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a MTA tagja. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja. A Brassói Főreáliskola helyettes tanára, majd végleges tanára. Később a budapesti VI. kerületi Állami Felsőbb Leányiskolába tanára. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja (1927-től 1928-ig.). A szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között. Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is."