Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 16. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Paris, 1963, La Maison du Poete-Occidental Press (Imprimé en Belgique), 152 p. + [5] p. + [1] t., ill.
Hommage a Gyula Illyés. / Hódolat Illyés Gyulának. Szerkesztette: Gara László.
A címlapon a szerző, Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Gyenis Jenőnek őszinte szeretettel Illyés Gyula".
A dedikáció címzettje, Gyenis Jenő (Sósvertike, 1930. szeptember 28. - Budapest, 2008. október 28.) politikus, diplomata. 1972-től Magyarország ankarai követségének, majd római nagykövetségének tanácsosa volt. Ezt követően helyettes főosztályvezetőként tevékenykedett a külügyminisztériumnál, utána a tel-avivi magyar érdekképviseleti hivatal vezetője, 1990-től pedig a Magyar Köztársaság ankarai nagykövete lett. Jelentős szerepet vállalt az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok újraindításában a rendszerváltás idején. Írt néhány külpolitikai elemzést, melyeket Mecseki György néven publikált.
Francia nyelvű kiadás. Illyés Gyula fekete-fehér portréjával, Csernus Tibor és Szalay Lajos fekete-fehér rajzaival és Weöres Sándor fekete-fehér záródíszeivel illusztrált, valamint szerkesztői bevezetéssel, Jean Rousselot előszavával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratos, foltos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A szerző, Illyés Gyula ( Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző."