| Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika |
| Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 2. és 9. között lehet megtekinteni. |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2021-12-12/jubileumi-a2 |
157. Artikel
Hevesy Iván: A modern fotoművészet
Budapest, 1934, Szerző kiadása (Tipográfiai Műintézet (Maretich Testvérek) Nyomdája), 112 p., ill.
Első kiadás. A modern fotóművészet. Írta és illusztrálta: Hevesy Iván.
Fekete-fehér, feliratos fényképekkel illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán feliratos, fekete-fehér, alakos-ábrás Ex-Libris címke látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány ezüstözött feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, enyhén foltos előzéklapokkal, hiánytalan állapotban, feliratos, fekete-fehér fényképpel illusztrált, korabeli hirdetéssel ellátott, kissé hiányos, sérült kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Hevesy Iván (Kapuvár, 1893. december 7. – Budapest, 1966. január 29.) film- és fotóesztéta, film- és művészettörténész. A "Ma", a "Kékmadár", a "Nyugat", a "Független Szemle", a "Magyar Írás" neves publicistájaként dolgozott. A Zöld Szamár nevű kísérleti színház munkatársaként is tevékenykedett. Az Új Lexikon (Dante Kiadó) főmunkatársa, valamint a Révai Nagy Lexikon számos művészeti szócikkének írója volt.
„Hevesy Iván könyve arra a sokatvitatott kérdéskomplexusra világít rá, vajjon művészet-e a fényképezés és hol keresendők a célkitűzései. A szerző a fényképezést gyakorlati tevékenységnek tekinti, amely azonban mint életábrázolási eszköz lehetőséget mutat arra, hogy művészetté váljék. Mint ilyennek, teljesen meg kell szabadulnia a festészet hagyományos látásmódjától és le kell mondania a „festői“ hatásokról, amelyek meggátolják specifikus hatáslehetőségeinek felismerésében. Helyesen utal a szerző a fotográfus és a festő látásmódjának alapvető különbségeire…” – írta a műről a Literatura c. lap (b. j., 1934. október 15./IX. évfolyam).
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
