Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1918, Székesfővárosi Házi nyomda, 128 p., ill. (részben kotta)
Első kiadás. Daliás idők muzsikája. Zenei ünnep a király és királyné ő felségeik fővédőségével. Az elesettek özvegyeinek és árváinak javára a Magyar Kir. Operaházban 1918. évi május hó 26-án. Összeállította: Haraszti Emil.
Számos szövegközti és egész oldalas fekete-fehér képpel illusztrált, kottarészletekkel gazdagított díszkiadás. A címoldalon a zenei ünnep Díszelnökségben, Elnökségben (Hölgyek/Urak), Végrehajtó bizottságban, Művészeti tanácsban és Végrehajtó hivatalban szerepet betöltő személyek neveinek felsorolása olvasható. Nyomtatta a Székesfővárosi Házi nyomda.
Kiadói egész selyem díszkötésben lévő példány dúsan aranyozott feliratozású, Moldovány Béla részletgazdag, színezett grafikájával ékesített címfedéllel, feliratozatlan, enyhén sérült könyvgerinccel, a Székesfővárosi Házi nyomda könyvkötészetének emblémájával ellátott hátlappal, enyhén meggyengült, kiadói, selyemmel borított előzéklapokkal, szépen körbe aranyozott lapélekkel, nemzeti színű könyvjelző szalaggal, hiánytalan, megőrzött gyűjtői állapotban.
E kiadvány első része a kiváltságosak számára rendezett nagyszabású zenei ünnepen elhangzott prológnak (Rákosi Jenőtől) és szózatnak (Pékár Gyulától), valamint az előadott történelmi magyar daloknak s katonanótáknak szövegét közli. Második része Háború és zene címmel a hangverseny programmjával összefüggő tanulmányokat ad. Ezek között néhány irodalomtörténeti érdekű is akad. Beöthy Zsolt A magyar katona a krónikákban címen azt fejtegeti, hogy a világ összes költészetei között a magyar mutat föl legtöbb katonaköltőt s hogy más nép költészetében aligha van a katonának olyan uralkodó helye, mint a magyarban. E szempont figyelembe vételével néhány mesteri vonással megrajzolja krónikáink alapján a régi magyar katona képét. Fejérpataky László azt kutatja, mint jelentkezik "A zene vitézek címerébenˇ". A kötet foglalkozik még P. Horváth Ádám énekgyűjteményével (1814.), az egyetlen autentikus forrással Szabó Bertalan Magyar hadi- és katonatáncok c. adalékában a táncnóták és verbunkos nóták szövegéről is szól. Császár Elemér Az inszurrekció dalvilágát ismerteti régebbi kutatásai alapján. Cserna Andor A szabadságharc zenéjéről szólván, megállapítja, hogy amint szabadságharcunk Petőfi versein és néhány szónoklaton kívül alig hagyott reánk nevezetesebb alkotást, azonkép a negyvennyolcas idők gyéren adtak új melódiákat. Elősorolja a Kossuthi-nóta eredetére vonatkozó véleményeket és a 48-as katonanótákból ad mutatványokat. Kacsoh Pongrác A mai katnnanóláról ír. Szerinte az egyes katonai alakulatok «nótafá»-i voltak a katonadalok változatainak szerzői. Ők töltötték ki a régi nótakereteket ezredükre, századukra vonatkozó részletekkel, elnevezésekkel, ők faragtak több különböző versből egy újat, ők csináltak régi dalok töredékeiből új nótát. A háborúban néhány feledésbe merült, igen régi, szép katonanóta is felujult. Kacsoh szerint a négyéves világháborúnak legértékesebb s legrokonszenvesebb eredménye (a bizonyára sok más értékes és rokonszenves eredmény között, amikről sajnálatunkra nem szól) «a magyar népies katonadal számbeli és esztétikai értékekben való szembeöltő gazdagodása»."(Irodalomtörténet, 1919. 8. évfolyam /Műelemzés 277 p.)"