Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

[Budapest], [1948], Általános Cionista Blokk kiadása (Faragó Imre Könyvnyomdája, Kispest), 324 p. + [10] t., ill.
Első, számozot kiadás. A Zsidó Állam.
A címlap hátoldalán utólagos sorszámozás látható. Ez a 49. sz. példány.
Címlapképként Herzl Tivadar és Chajjim Weizmann fekete-fehér, egész oldalas fotójával, számos egész oldalas, fekete-fehér, korabeli fotóval és egy szövegközti, fekete-fehér térképpel illusztrállt, valamint ajánlással, Salamon Mihálynak a Magyar Cionista Szövetség elnökének bevezetőjével, részletes tartalomjegyzékkel és vonatkozó függelékkel (A Cionista Kongresszusok táblázatával, a Palesztinai Mandátum szószerinti szövegével, Palesztina jövőbeli kormányzata, Az UNO közgyűlésnek 1947 november 29. döntése) kiegészített kiadás. Nyomtatta Faragó Imre Könyvnyomdája Kispesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott, tematikus illusztrációval (izraeli zászlót tartó kéz) ellátott, márványmintás, enyhén kopott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, új előzéklapokkal, feliratozatlan, enyhén kopott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet a zsidó állam cionista gondolatának jól dokumentált összefoglalóját adja kézikönyvként, jól összeválogatott képanyaggal és történelmi forrásdokumentumok segítségével.
Az egyik szerző, Marton Ernő (Dicsőszentmárton, 1896. május 17. – Tel-Aviv, 1960. augusztus 28.) író, szerkesztő, műfordító. Zsidó rabbi családból származott. Jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. Kis-Küküllő vármegyében volt főispáni titkár (1917–1918), később Kolozsvár alpolgármestere lett. Mint az általa alapított Új Kelet főszerkesztője az Újvári Péter-féle Zsidó lexikon (Budapest, 1929) meghatározása szerint „a romániai zsidóság kulturális törekvéseit és a kisebbségi önrendelkezés eszméit szolgálta”. Lapokba, évkönyvekbe, gyűjteményes munkákba írt cikkei és tanulmányai tanúsága szerint szolidáris volt az erdélyi haladó mozgalmakkal, s lapjával hozzájárult az egész erdélyi sajtó modernizálásához. Lapjának 1940-es betiltása után Budapesten a magyarországi zsidóság önvédelmében vett részt, majd Bukarestbe költözve szervezett segélyakciót az üldöztetéseket túlélt zsidóság érdekében. 1946-ban kivándorolt Izraelbe, ahol ismét megindította a magyar nyelvű Új Keletet, amelynek haláláig főszerkesztője lett. 1960. augusztus 28-án hunyt el, az Új Kelet szerkesztőségében.