Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

h. n. 1775, k. n., [120] p.
Mársal társalkodó Murányi Vénus. Avagy annak emlékezete: Miképpen a’ Méltóságos Gróf Hadadi Veselenyi Ferencz Magyar-Ország Palatinussa, akkor Füleki Fö Kapitány, a', Tekéntetes, és Nagyságos Gróf Rimai Szétsi Mária Aszszonnyal, jövendő-béli házasságokról való titkos végezése által tsudálatos-képpen meg vötte a', híres murányi Várat. Mellyet írt vólt ugyan ö Nagyságok Komornikja Gyöngyösi István Magyar Versekben szerezvén, mostan pedig újjabb meg-jobbitásával a', Verseknek ki-botsáttattatot.
Szövegközti néhány fekete-fehér könyvdísszel illusztrált, valamint ajánlással, a szerző bevezető soraival, elöl-járó beszéddel és zárásképpen egy imádsággal kiegészíett kiadás. A fedlap belső oldalán ceruzával beírt betű- és számjelzés, illetve a címlapon tulajdonosi bélyegzés látható.
Könyvkötői ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozatlan, számjelzéses ragasztott vignetté-vel ellátott, színes, mintás címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, kissé foltos belívekkel, feliratozatlan, színes, mintás hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. – Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ. A Már?al Tár?olkodó Muranyi Venvs (Marssal társalkodó murányi Venus) Gyöngyösi István legismertebb műve. Költői hírnevét ez az 1664-ben nyomtatásban megjelent elbeszélő költeménye alapozta meg. Gyöngyösi 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor szolgálatában állt, „komornyikja”, azaz titkára volt. A történetet magától a nádortól, főúri pártfogójától hallotta és munkáját ennek alapján írta. Megtudjuk belőle, hogyan foglalta el Wesselényi Murány várát és hogyan nyerte el a vár özvegy úrnőjének, Széchy Máriának kezét. Az esemény 1644-ben valóban megtörtént, amikor Wesselényi Ferenc még füleki kapitány volt. A Murányi Venus Gyöngyösi első, nyomtatásban megjelent munkája. Korábbi széphistóriák, valamint Ovidius hatása alatt készült, akárcsak más hasonló házassági történetei, „oltárhoz vezető eposzai”. A költő az egész regényes történetet a mitológiai istenek műveként adja elő, ezt a módszert – a mű Ajánlásában közli is az olvasóval – a régiektől tanulta.