Honterus Antiquaritat

62. Auktion

Tartalom: Mivel Szikszai Mihály elhunytával és magszakadásával
bizonyos csekély jószág a Kemény családra szállt, amely azt azóta
is birtokolja, így Gyerőffy feleségének, Kemény Katának is van
abban része. Inczédi Pál azonban a birtokot kérte Apafi fejedelemtől,
sőt erővel elfoglalta és ténylegesen birtokolja. Gyerőffy
ezért kéri a fejedelmet, hogy rendelkezzen az erőszakosan elfoglalt
birtok jogos tulajdonosainak történő visszaadásáról. Amennyiben
valami igénye lenne Inczédinek a birtokra, akkor a fejedelemség
törvényeinek megfelelően járjon el.
A hátlapon olvasható az 1674. szeptember 24-én kelt fejedelmi
határozat: a Kemény családnak a fejedelmi adomány előtt kellett
volna a birtok ügyében megkeresnie az uralkodót, hiszen
egy eladományozott birtokot már nem lehetséges visszavenni. A
karhatalmat pedig nem Apafi fejedelem küldte oda. Így egyetlen
megoldás, hogy „törvény útján járjanak.” Apafi kiállása Inczédi
mellett nem volt véletlen, hiszen ő utóbb (1686–1690) a fejedelmi
javak igazgatója (praefectusa) lett.
A levélíró: Gyerővásárhelyi Gyerőffy György (meghalt 1694-ben),
Kemény Kata hitvestársa. Gyerőfffy előbb II. Rákóczi György fejedelem
(1648–1660) híve volt, és miatta került a kudarcba fulladt
lengyelországi hadjárat idején tartár fogságba. Innen hatalmas
összegért szabadult; emiatt számos birtoka került zálogba. Később,
Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661–1690) a fejedelmi tábla
ülnöke (1685–1689) és egyúttal Doboka, illetve Kolozs vármegye
főispánja, majd a töröktől megszabadult Erdélyben felállított
Gubernium tanácsosa. Gyermektelenül meghalt fiaiban, Györgyben
és Jánosban 1718-ban férfiágon kihalt a Gyerőffy család.
A címzett: Apafi Mihály a neves erdélyi fejedelem (1661–1690),
aki magával Gyerőffyvel együtt járta meg a tatár rabságot.
Gyerőffy György eredeti aláírásával, régies alakban: „Geröffi Geörgy”.
Kelt: A kérelmek szokásainak megfelelően dátum nélkül, de 1674.
szeptember 24. előtt. Jó állapotban lévő, eredeti példány.