Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1890, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), IV p. + 529 + [2] p.
Első kiadás. Az uj Magyarország. Gróf Széchenyi István. Írta: Grünwald Béla.
Szerzői előszóval, csillagozott lábjegyzetekkel és a sajtóhibák jegyzékével kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan dombornyomott keretezésekkel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, díszes, néhol enyhén kopott könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel, néhány oldalon fekete-fehér és színes ceruzás aláhúzásokkal, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. Az előzéklapok belső oldalán és az utolsó lapon ceruzával beírt megjegyzések találhatóak, valamint a hátlap belső oldala amatőr módon van javítva.
A szerző, Grünwald Béla (Szentantal, 1839. december 2. – Courbevoie, 1891. május 4.) politikus, publicista, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Számos nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Budapesten szerzett ügyvédi diplomát. Zólyom vármegye főjegyzőjeként, majd alispánjaként tevékenykedett, ezt követően Besztercebánya képviselője volt a magyar Parlamentben. A közigazgatás államosításának, a polgári központosításnak volt a híve, de küzdött a nemzetiségek erőszakos magyarosításáért is. Elképzeléseinek középpontjában a „magyar állam konszolidációja” állt, s ezért közigazgatás-jogi munkáiban elemezte a rendi berendezkedés adta viszonyokat. Grünwald szorgalmazta a vármegye és az állam új alapokra helyezését, a mellérendeltség megszüntetését. A liberalizmus és nacionalizmus ellentétében az utóbbit részesítette előnyben. „Inkább áldozzunk fel néhány szabadelvűnek látszó intézményt – mondta – azért, hogy utódaink egy erős magyar államot kapjanak, ami jobb, mintha szabadelvűségünket hagynánk az utókorra, a magyar állam nélkül”. A régi Magyarország" c. művéért a MTA levelező tagjának választotta. 1890-ben pedig Az új Magyarország címmel Széchenyiről írt könyvet."