Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1881, M. T. Akadémia Könyvkiadó Hivatala (Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája, Bp.), 412 p. + XI p.
Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Az iszlám. Tanulmányok a muhammedán vallás története köréből. Írta: Goldziher Ignácz.
Számozott lábjegyzetekkel, az M. Tudományos Akadémia kiadóvállalatának korabeli könyvjegyzékével, részletes tartalomjegyzékkel, függelékkel (A Negyven hagyomány"), betűátírási figyelmeztetéssel, valamint a nevezetesebb sajtóhibák jegyzékével kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány feliratos, dupla keretes, dombornyomott címfedéllel, aranyozott feliratos, keretes, enyhén kopott könyvgerinccel, körbe mintázott lapélekkel, dombornyomott, dupla keretes hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) orientalista, egyetemi tanár, szakíró. A Budapesti Izraelita Hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felső tanulmányait Berlinben és Lipcsében végezte. Állami ösztöndíjjal a leideni és bécsi könyvtárak keleti kéziratai alapján gyűjtött anyagot, amit későbbi dolgozatai számára fel is használt. Báró Eötvös József kultuszminiszter jóvoltából állami ösztöndíjjal Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban járt tanulmányúton. A Budapesti Tudományegyetem sémi filológiai tanszékének egyetemi tanára, a Pesti Izraelita Hitközség titkára, az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó hazai iszlámtörténeti kutatásokat. Vizsgálati módszerének egyik jellemzője az iszlám előzményeiről, kialakulásáról és továbbfejlődéséről szóló források és vélemények együttes ismertetése volt. Az általános vallástörténet szempontjából a legjelentősebb, a régi héber társadalom és mitológiai hagyomány kapcsolatáról írt korai munkájában Goldziher az evolucionista és a szimbolikus- mitológiai irányzat egyeztetésére tett kísérletet. Lényegében a szigorú történeti kritika eszközeit alkalmazta a biblikus vallási hagyomány vizsgálatában, egyben pedig vitába szállt Ernest Renan a sémi népek igazi mitológiai-vallási kreativitását kétségbe vonó általános nézeteivel."