2025. Oct. 16., Thursday
Live-Auktion

Honterus Antiquaritat
Fair Partner ✔
122. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

08-05-2025 17:00 - 08-05-2025 20:03

 
109.
tétel

Gesetzartikel des ungarischen Reichstages 1847/48. Aus dem Ungarischen, nach der Original-Ausgabe, übersetzt und mit den nöthigen Citaten versehen von Johann Bangya.

Gesetzartikel des ungarischen Reichstages 1847/48. Aus dem Ungarischen, nach der Original-Ausgabe, übersetzt und mit den nöthigen Citaten versehen von Johann Bangya.

Pressburg, 1848. Druck. Schmid & Busch. VI, 57 p. A kötet fordítója, Bangya János (1817–1868) számos fordulattal teli öt évtizedet élt. A nagyszombati katonai intézetben tanult, majd 1834-ben hadapródként szolgált a császári...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

109. Artikel
Gesetzartikel des ungarischen Reichstages 1847/48. Aus dem Ungarischen, nach der Original-Ausgabe, übersetzt und mit den nöthigen Citaten versehen von Johann Bangya.
Pressburg, 1848. Druck. Schmid & Busch. VI, 57 p.
A kötet fordítója, Bangya János (1817–1868) számos fordulattal teli öt évtizedet élt. A nagyszombati katonai intézetben tanult, majd 1834-ben hadapródként szolgált a császári hadseregben. 1836-ban csatlakozott a bécsi nemesi testőrséghez. 1839-ben kilépett a császári hadseregből és hat éven át az akkori bécsi erdélyi udvari ágens irodájának főnöke volt, 1846-tól újságíróként kereste kenyerét. 1848-ban jelen volt a pozsonyi országgyűlésen. Miután a kormány és országgyűlés a fővárosba tette át székhelyét, ő is utánuk ment. 1848 szeptemberében a Perczel Mór által megszervezett Zrínyi-szabadcsapat századosa lett, majd 1849 júniusában Kazinczy Lajos tartalék-hadtestéhez vezényelték. Kazinczy 1849. augusztus 25-ei zsibói fegyverletétele után a komáromi várba szökött, ahol Klapka György ezredessé léptette elő és a vár katonai rendőrségének parancsnokává nevezte ki. A komáromi fegyverletétel után külföldre távozott. 1854-ig hírlapíróként Londonban és Párizsban élt. Korabeli bécsi dokumentumok nyilvánosságra hozatalakor vált ismertté, hogy jelentéseket küldött a magyar emigrációról az osztrák titkosrendőrségnek. Később a porosz rendőrség szolgálatában Karl Marx bizalmába férkőzött, és a körülötte tevékenykedő rendőri besúgók közül a legtöbb sikerrel tevékenykedett. Marx levelei arról tanúskodnak, hogy 1852-ben már teljes mértékben megbízott Bangyában, arra is felkérte, hogy csatlakozzon a Kommunista Ligához. Bangya később III. Napóleon francia császár ügynökeként is tevékenykedett. 1854 májusában, mikor már bizonyossá vált az orosz–török háború, Konstantinápolyba ment és felajánlotta szolgálatát a török kormánynak. Mint táborkari főnököt, ezredesi ranggal az ázsiai törzskarhoz Musztafa pasa mellé rendelték. Ekkor áttért a muszlim hitre és felvette Mehemed bej nevet. Később cserkeszföldi érdemeiért felvehette a Karabatir előnevet. Számos elismerést és ajándékot nyert, köztük egy tatár herceg 15 éves szép árva leányát, akitől négy gyermeke született. Élete végén a török csendőrség ezredese és a minisztériumban a rendőrség vezetője volt.
Az oldalak kissé rozsdafoltosak. Kiadói kartonkötés.