Szőnyi Antiquariat

45. árverés

Erdélyiek első karácsonya Pesten c. 5 oldalas (A/4) saját kézzel írt, aláírt tanulmánya. Történelmi beszámoló az 1919-ben kezdődött menekülthullámról melynek létszáma 1924 végéig elérte a 370 000-et, érkeztek Erdélyből, Felvidékről, Bácskából. Leírja a vagonlakók nehéz körülményeit, mely csak 1920 áprilisától javult, a belügyminisztérium intézkedései kapcsán.
Auguszta-telep, Mária Valéria-telep, Juranics- Pongrác úti építkezések 1923-24-re segítettek „az ezerszámra megbetegedett, vagonjukban elgyötört emberek”-en. Ezután rátér a tanulmánya címében vázolt első karácsonyestre, melyet 1920-ban rendezett meg először az erdélyiek önsegélyező egyesülete közel ezer tagjának. (Ez a taglétszám 1924-26-ra érte el a maximumot…). Ekkor szerveződött az Erdélyi Férfiak Egylete is, „mely már felölelte az összes erdélyi családot Pesten és vidéken egyaránt.” Megemlíti Liber Endrét (Bp. alpolgármestere), a brassói születésű árva fiút, aki az árvák atyja lett.
A tanulmány második része új címet kapott: „Csodálatos étel, vagyis hazai puliszka Szabó Dezsővel.” Beszámol az írózseni küzdelméről, mely egyrészt a galiciai és palesztinai kalmárszellemtől, másrészt a germán falánkságtól féltette nemzetét. Méltatja Szabó Dezső nagyságát, aki „Ady valódi magyar mélységeinek” népszerűsítője, majd felszólít: „mentsétek meg az irodalmat… s az egész közéletet a parazitáktól… és Ady Endrét ne engedjétek a Hatvani – Deutschok által judáspénzen kisajátítani!”
A tanulmány végén „elérzékenyült erdélyi lélekkel mi is utána mondtuk [miután megették a puliszkát]: csodálatos étel ez a mi hazai túróspuliszkánk, amely mag köré csábítja az elbújdosottakat, a Bánkokat és Tiborcokat!”
Gergely Pál (Kolozsvár, 1902. – Bp. 1982.), könyvtáros, irodalomtörténész. Az Újság c. kolozsvári lap munkatársa. A Bartha Miklós Társ. tagja, a Híd c. lap szerk.-je (1927-28). 1928-tól az MTA elnöki hivatalának gyorsírója, 1949-től nyugdíjba vonulásáig (1967) az Akad.-i Könyvtárban a Kézirattár munkatársa.