Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 16. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1922, Kner Izidor kiadása (Kner Izidor Könyvnyomdája, Gyoma), 160 p.
Szerző által dedikált példány. Testvérbánat csillaga. Régi és új versek 1900-1920. Írta: Gellért Oszkár.
Az előlapon a szerző, Gellért Oszkár ceruzával beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Kassák Lajosnak szeretettel Gellért Oszkár"
A dedikáció címzettje Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, képzőművész, a hazai avantgárd művészeti mozgalmak egyik első és legjelentősebb képviselője.
Nyomatott Gyomán, 1922-ben, a kiadó Kner Izidor Könyvnyomdájában. A fametszésű könyvdiszeket Jaschik Álmos rajzolta. Készült a rendes, famentes papírra nyomott kiadáson kivül 200 számozott amateurpéldány is félvászon- és félbőrkötésben, valamint néhány példány előzetes megrendelésre, valódi, kézzel merített papiroson, egész Maroquin-kötésben. Jelen kötetünk egy papírkötéses verzió.
A könyvben Gellért Oszkár két ceruzával írt, autográf bejegyzése olvasható [beadói közlés]:
1.: "az ilyen ember Nem mondhat dalt csak éneket" (66. p.)
2.: "Nem hangulatok, de mindig életérzések" (70. p.)
Tartalommutatóval ellátott kötet. Nyomtatta Kner Izidor Könyvnyomdája, Gyomán.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, feliratos, könyvdísszel illusztrált, keretdísszel ellátott címfedéllel, feliratozatlan, javított könyvgerinccel, feliratos, keretdíszes, sérült hátlappal, néhány helyen ceruzás jelöléseket, két lapon (66. p. és 70. p.) ceruzás bejegyzést tartalmazó, körbevágatlan és részben felvágatlan belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője Gellért Oszkár (Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16.) költő, újságíró, szerkesztő. Többek között az Új Idők, a Budapesti Napló, a Magyar Géniusz és a Pesti Hírlap publicistája. 1908-tól a Nyugat munkatársa, később megbecsült főmunkatársa, Móricz Zsigmond kiválása után a prózarovat szerkesztését is átvette, és a lap 1941-es megszűnéséig annak egyik megkerülhetetlen alakja volt. Színes és változatos lírájában nagy szerepet kap a szabadság és a demokrácia szeretete, az emberi méltóság kérdése. Prózai munkái közül kiemelkednek a Nyugat munkatársaira emlékező művek, amelyek irodalomtörténeti értékkel bírnak.
Kassák Lajos, jelen példány dedikációjának címzettje a következőképp fogalmazott Gellért lírájáról a Testvérbánat csillaga és a Velem vagytok c. verseskötetek kapcsán a Nyugat hasábjain: "Gellértet nem irányítják politikai tendenciák, de még sem sorozható be az esztetizáló költők csoportjába. Lírája nem olvad szét valami metafizikai emelkedettségben, passziv szépségkultuszban. Életideálja: az ember. Ennek az életideálnak a megközelítéséért vagy megérzékeltetéséért mélyül el önmagában és bontja fel a vers konvencionális formáit. Szabad verseit nem a sorok végéről elhagyott rímek s a külső ritmus elkötése jellemzi. Az ő szabad verse nem intellektuális vagy esztétikai meggondolások eredménye, hanem a vers belső tartalmát kitevő ösztönös erők egyedül lehetséges megjelenési formája. [...] Ezeknek a verseknek a sorsát nem a költő technikai készsége, hanem embervoltának teljesebb vagy hiányosabb kifejeződése határozza meg. Adyn kivül talán egyetlen Nyugat-költőnél sem annyira egy a vers, a költő és az ember, mint Gellértnél." (Kassák Lajos: Gellért Oszkár költészete. In: Nyugat, 1927/4. sz.)

A kötetről a Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944. c. szakmunka is említést tesz (1.325 tétel)."