Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], 1987, HP Hungaropop Kulturális Kiadó és Szolgáltató Vállalat (Alföldi Nyomda, Debrecen), 341 p. + [2] p., ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Isten óvd a királynőt! A felszabadulás utáni első - eddig egyetlen - magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea életének és halálának hiteles dokumentumai. Írta: Friderikusz Sándor.
Az előlapon a szerző, Friderikusz Sándor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Remélem, mint "szenzációs", "fantasztikus", "frenetikus" munkát fogod hirdetni ezt a könyvet. (Na, mert az!) Szeretettel B.-nak. Bpest, 1987. május 30. Friderikusz Sándor".
A borítót Zátonyi János tervezte. A fotók a családi albumból valók és a szerző felvételei. Néhány fekete-fehér fényképpel illusztrált, valamint ajánlással, Vitray Tamás előszavával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Szedte és nyomta az Alföldi Nyomda, Debrecenben.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány, feliratos, Molnár Csilla színes fotójával ellátott, töredezett címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, szöveges hátlappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Friderikusz Sándor (Nyíregyháza, 1958. július 2. –) újságíró, riporter, televíziós műsorvezető és szerkesztő. Az újságírással, riporteri pályával tizennégy éves korában ismerkedett meg, akkor kezdett el riporterkedni a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában. Tizenhat éves korától a Magyar Rádió heti politikai magazinjánál, a "168 Óránál" dolgozott oknyomozó riporterként. Rádiós pályafutásának másfél évtizedében leginkább a tényfeltárására szakosodott, és a 168 Óra mellett a legtöbb belpolitikai rovatbeli műsor vezető riportere lett. Tényfeltáró riportjainak következményeként 1980-as évek elején egyre inkább szűkült a mozgástere a Magyar Rádióban, mígnem 1986-ban kitiltották a Magyar Rádió területéről is. A színpadi talk show-k világát választva hét éven át több száz fős közönség jelenlétében – nyilvános beszélgető műsorokat hozott létre. Ezen műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak fel, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva. Magyar Televízió elnöksége a kilencvenes évek elején pályázatot írt ki, amin Friderikusz Sándor két műsorral lett "győztes": az egyik Az én mozim című, hosszú éveken át vetített riportműsora, a másik a Friderikusz-show volt. Mindkét sorozat meglehetősen zajos szakmai visszhangra talált. Az én mozim című műsora Pulitzer-emlékdíjat, majd pedig Tolerancia-díjat is kapott. A Friderikusz-show a televíziózás legújabb korszakának nyitányát jelentette. Két-három éven át a "Békítő Show", a "Váratlan Vendég", a "Másképpen beszélgetek" műsorok szerkesztésével és vezetésével is foglalkozott a szerző. A Friderikusz műsorok mindig nagy érdeklődésre számíthattak és a nézettségi rekordjuk is példa nélküli volt."