Auktionhaus |
Régikönyvek.hu |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ 40. Online árverés |
Datum der Ausstattung |
Minden hétköznap 9-16 között. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 30 834 0852 | info@regikonyvek.hu | www.regikonyvek.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2021-12-19/regikonyvek-40-online |
46. Artikel
Francois Villon A Nagy Testamentum (Vas István és Szántó Piroska által dedikált)
Francois Villon.
A Nagy Testamentum.
Vas István fordítása Szántó Piroska rajzaival.
Budapest, 1971. Magyar Helikon (Zrínyi Nyomda).
146 + [2] p. + 4 t.
Vas István és Szántó Piroska Ungvári Tamásnak szóló dedikációjával.
'A kötet fordítója, Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) magyar költő, író, műfordító. A Független Szemle", a "Nyugat", a "Válasz" munkatársa. Különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották. 1944–1945-ben Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta. A második világháború idején többször behívták munkaszolgálatra, az elviselhetetlen fizikai munka és a megalázó bánásmód miatt több alkalommal is megpróbálkozott az öngyilkossággal. 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949–1953 között nem publikálhatott, ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. Nyaralójuk, a legendás szentendrei kert utóbb az irodalmi élet fontos színtere lett.
A kötet illusztrátora, Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. – Budapest, 1998. augusztus 2.) magyar festő, grafikus, író, Vas István költő harmadik felesége. A Szocialista Képzőművész Csoport, a Szocialista Képzőművészek Társaság és az Európai Iskola tagja. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az 1940-es évek elejétől Vajda Lajos késői szürrealista műveinek hatására találta meg képi gondolkozásának egyik ciklikusan visszatérő arculatát, a szürrealisztikus, antropomorfizált növény- és állatábrázolásokat. A természettel kialakított bensőséges kapcsolata a stiláris változások ellenére mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. E törekvéseket foglalta szintézisbe a Cantata Profana című nagy méretű gobelinjében. Az 1950-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy Gyula, Radnóti Miklós műveinek illusztrálása jelentett megélhetést a művész számára. 1960-as évektől kezdődően a képépítés azonossága mellé sokszor technikai eljárásokat és anyaghasználatot is társított a művész. Életművét a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta 1988-ban.'
Kiadói illusztrált keménytáblás."