Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1932, Magyar Bibliophil Társaság (Kner Izidor Könyvnyomdája, Gyoma), 195 p., ill.
Első, számozott, bibliofil kiadás. Hess András a budai ősnyomdász. Írta: Fritz József.
Ez a könyv a Magyar Bibliophil Társaság számára készült Kner Izidor Könyvnyomdájában Gyomán, az 1932. esztendő március havában. 400 számozott példány a Társaság tagjai számára, a Diósgyőri Papírgyár Rt. bordázott merített papirosán nyomatott, 200 példány pedig Diósgyőri famentes papiroson készült a könyvpiac számára." Ez a 133. sz. példány.
A kötetben számos szövegközti, egész oldalas könyvművészeti és tipográfiai illusztráció látható. Jegyzetekkel, az illusztrációk jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán névvel ellátott Ex-libris címke látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, a kiadó emblémájával ellátott, kissé foltos címfedéllel, feliratos, enyhén sérült könyvgerinccel, körbe vágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
Hess András 15. századi magyarországi nyomdász, az első Magyarországon nyomtatott könyv készítője. Valószínűleg német származású volt. A helyes megnevezése, amit a Chronica Hungarorum, a Budai Krónika ajánlása tartalmaz, továbbá, ami a mű záró soraiban, a kolofonban található. "Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess" , azaz "Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által". A Budai krónikának ezzel az utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története. Borsa Gedeon és Soltész Zoltánné kutatásaiból tudjuk, hogy Vitéz János, esztergomi érsek megbízásából hívta el a római Lauer nyomdából Budára 1471 (mások szerint 1472) késő tavaszán Karai László budai prépost, Mátyás király tudós alkancellárja. Fitz József és Soltészné szerint 1472 februárjában Hess még biztosan Rómában volt. Bizonyítja ezt, hogy a Hess által a Chronicában használt betűtípus matricáival Lauer ekkor még dolgozott. 2000 ezüst forint támogatással 1472-ben állította fel Budán a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük. 1473 után a nyomda működése véget ért, további nyomai nem találhatóak. Többen Hess halálában látják ennek a ténynek okát.
"Hess András korai budai szereplését a magyar könyvészeti irodalom, de a kultúr- és irodalom történetírás is elégtétellel könyveli el s előszeretettel sorolja fel azokat az országokat, melyeket a budai ősnyomda révén a nyomdaalapításban megelőztünk. Nem is lehet irodalmunknak szemére vetni, hogy nem törődött eleget Hesssel, bibliofilek és történészek hosszú sora írt sok szeretettel a budai nyomdáról, annak termékeiről és mesteréről. De csak homályos és hézagos képet rajzoltak róla, ami főleg azon sajnálatos körülmény rovására írandó, hogy mindmáig egyetlen Hessre vonatkozó okleveles vagy irodalmi forrásnak sem sikerült nyomára jönni, Hess életének, munkájának egyedüli tanuja két fennmaradt ismert nyomtatványa. (...) F.-nek tehát igaza van, hogy a Hess-problémát újra meg kellett vizsgálni, még pedig nemcsak azért, mert "mai ismereteink múltba néző távcsöve lényegesen élesebb, mint volt a harminc év előtti tudásé", hanem mert e probléma eddig alapos vizsgálat alá nem is került. F. az első, aki behatóan foglalkozott Hess-sel, s az alapos felkészültség, a modern apparátus, az eleven invenció, amivel munkájához lát, kezeskednek az eredményért..." - (Századok, 1934. január-március/LXVIII évfolyam/1-3. szám).

A kötetről a A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944 c. szakmunka említést tesz (1.447 tétel)."