Belvedere Salon

36. Művészeti aukció

Akvarell, tempera, karton vászonra kasírozva, 138 x 138 cm
J.n.
Kiállítva: Ferenczy Noémi emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 1978. dec. - 1979. jan. (kat. sz. n. Kartonok/Régi város, 1938-39)
Reprodukálva: Pálosi Judit: Ferenczy Noémi (FUGA, Bp., 1998), 20. tábla
Változata reprodukálva: Ferenczy Noémi (Corvina, Bp., 1983), 105-106. tábla
Rum Attila műbírálatával

„Ferenczy Noémi alkotásai olyan világba vezetnek, melyre áhitatos ünnepi hangulat borul. Valami szent komolyság uralkodik itten, egy sajátosan mély és egyéni, a művészetbe vetett hit érezhető és ennek megnyilvánulásai olyan tisztelettel töltenek el, mint amilyent a rendkívüli teremtőerő megnyilvánulása iránt érzünk.” (Zádor Anna, 1937)
A magyar képzőművészet egyik legkiterjedtebb művészdinasztiájának tagjaként, Ferenczy Noémi egy sajátos, kevesek által gyakorolt műfajban, a gobelin készítésben vált világhírűvé. Több olyan neves hazai művésszel ellentétben, mint például Vaszary János vagy Rippl-Rónai József, akik e műfajban is kipróbálták magukat, Ferenczy Noémi nemcsak falikárpitjainak terveit alkotta meg, de a kész műveket is segítség nélkül, egymaga szőtte le.
Ferenczyt 1930 körül kezdte foglalkoztatni a később jelentős témájává vált háttal álló, távolbanéző emberi alak problematikája. Ebből kristályosodott ki az évek folyamán a „Vándor” motívuma, ahol a kezdeti egyszerű pásztor figuráját lassan felváltotta az örök emberi útkeresést, a „honnan jöttünk, kik vagyunk, hová tartunk” időtlen kérdését szimbolizáló gondolat művészi megjelenítése. „A város” a fennmaradt vázlatrajzok tanúsága szerint eredetileg a „Vándor” hátteréül szolgáló, a megérkezés ígéretét nyújtó ábrázolás volt. A motívum azonban önálló életre kelve, figura nélküli változatban is elkezdte érdekelni a művészt. Ebből születtek azután 1938–1939 fordulójától előbb rajz- és akvarell vázlatok, majd a nagyméretű, már a gobelint közvetlen megelőző, azzal egyező méretű karton. A város, vagy más néven Régi város című falikárpitról ugyan ismert néhány fekete-fehér fotóreprodukció a Ferenczy Noémi művészetét feldolgozó kötetekben, de maga a mű ismeretlen helyen lappang évtizedek óta. Feltehetően azonos azzal az irodalomban említett „Piros város” című gobelinnel, melyet egy budapesti zálogházat ért bombatalálat semmisített meg a második világháború folyamán. A most aukcióra kerülő gyönyörű karton szerencsére méretarányosan és teljes színpompájában idézi fel a talán örökre elveszett gobelint. A művész monográfusa a következőket írta erről a műcsoportról: „Az 1942-ben megszőtt kárpit tárgya a város önmagában. Itt maga a szemlélő lép a vándor helyére, hogy annak nézőpontjából tekintsen a házak csoportjára. A kék hegyvonulatok előtti terrakotta házcsoportok eleven, mozgalmas városképpé rendeződnek. Igaz, a kárpit, sajnos lappang, de egészen kivételes művészi színvonalat képviselő akvarell-vázlatából kiindulva a karton rajzi egzaktságát képzeletben kiegészíthetjük a színek mozgalmas változatosságával.”
Rum Attila