Honterus Antiquaritat

Fair Partner ✔
122. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

Budapest, 1906. Singer és Wolfner. 161, 3 p.
Dedikált!
Fehér Judit Rosenfeld Izabella (1869-1908), Bródy Sándor feleségének írói neve, amelyet „A Hét” szerkesztőségétől kapott első, névtelenül beküldött novellája megjelenésekor. A házasság 1903-ban válással végződött. Borgos Anna így ír a válás következményeiről: „Az írás egyfajta megoldást jelenthetett a kudarc feldolgozására, formába öntésére, egyszersmind csatornát kínált valami addig szunnyadó szükséglethez: a nyelvvel való munkához és az ezen keresztüli nyomhagyáshoz. Noha Fehér Judit első novellája (saját bevallása szerint) szerelme buzdítására született tizenkilenc évesen, Bródy később már némi aggodalommal figyelte benne az írni tudó nőt: »…féltékeny vagyok arra, s félek attól, ami azelőtt elragadott – az írótól, magában«. Rendkívül tanulságos Rosenfeld Bella levele a Budapesti Napló szerkesztőjéhez kötete megjelenésekor, 1906-ban. Ez a szép és jellemző nőírói ars poetica, amely túl is mutat saját személyén, sokat elmond énképéről, választásairól, az íráshoz való közel kerüléséről. Saját tapasztalatából valami nagyon fontosat fogalmaz meg arról, hogy „honnan jön” az író, legalábbis, ha nő: »[N]agy írónő, fájdalom, ritkán pattan ki […] Jupiter fejéből […], előbb él, növekszik, virágzik […], leggyakrabban akkor fedezi fel magában a művészi hajlandóságokat, amikor elementáris emberi vagy asszonyi vágyódásai bizonyos csődhöz jutottak.« Nézete szerint tehát a nő számára az írás szinte soha nem »létszükséglet«, inkább egyfajta megküzdési csatorna, a magánéleti kudarcok ellensúlyozásának, egy másfajta énkiterjesztésnek az igénye, amely azonban a »természetes« állapot áthágását jelenti: »Írónő lettem, rést vágtam a természet rendjén, hogy ne kelljen rögtön elmúlnom, amint behunyom a szemem.« (Forrás: Holmi online)
Poss.: Hültl Hümér (ex libris). Hültl Hümér (1868–1940) sebészorvos, egyetemi tanár, a gyomor-bélvarrógép feltalálója, a modern sebészet számos eszközének, módszerének hazai bevezetője, akit virtuóz műtétei miatt orvosi körökben a „szike Paganinijé”-nek neveztek.
A tábla élek mentén felhasadt, nemez alapra vont, aranyszínű selyemcérna kötés.