Studio Antikvárium

31. Bücherauktion

Kelt: Budapest, 1933. Hét, egyenként 296x212 mm-es levél, hat és fél sűrűn beírt oldal.
Példányunk a Nyugat folyóirat Kassák-estjén tartott Kassák-beszéd teljes szövegének eredeti kézirata. Az írás „Vallomás” címmel a Nyugat 1933. évi 2. számában, a 103–106. oldalon jelent meg nyomtatásban. A kézirat felső margóján ceruzás nyomdai utasítások, valamint Gellért Oszkár ceruzával írt megjegyzései, kiegészítései. Számos helyen Kassák saját kezű javításai.
Az erősen politikai tartalmú beszéd elsősorban a munkásokról és a munkanélküliekről, s ennek kapcsán Kassák éppen az idő tájt megjelent, „Munkanélküliek” című regényéről, a szocializmusról, valamint Kassák művészi hitvallásáról szól.
A kézirat szövege annyiban tér el a nyomtatásban megjelent szövegtől, hogy a Nyugat szerkesztője – minden valószínűség szerint Gellért Oszkár – az első oldal szövegének közel felét kihúzta. A kihúzott szöveg: „[…]„Egyszerű munkások” ők, alig végeztek 3–4 elemit, nem volt fehér gyermekszobájuk, gyámolítón nem gondolt velük senki s hogy mégis derék emberekké lettek, azt önmaguknak köszönhetik. A nehéz napi munka után, vagy a munkanélküli kószálások után eljöttem velük ide művészetet csinálni, s látni való, hogy kulturált emberek, akik nem csak a társadalmi harc részesei, hanem ezen túl örülni tudnak fejlődő emberségüknek, és élvezni tudják az alkotás gyönyörűségét is. Ma még alig többek egészséges, nyers erőnél s az a legnagyobb erényük, hogy vállalni merik a művészetet, mint a tökéletesség iskoláját s hogy építeni lehet velük a jövendőt”. A második levélen már csak a következő két mondat van kihúzva: „[…] mert, legtöbbnyire anélkül, hogy észrevenné, átveszi mindazokat a trükköket, fogásokat, felületi taktikát, amit a polgári pártoknál lát.”, valamint: „S mindez nem okos vagy gyatra meggondolás nálam.”.
Beszél első három irodalmi élményéről, melyből az első a Biblia, a második Walt Whitman verseskötete, a harmadik, pedig Jack London „A vadon szava” című regénye volt. A könyvek kapcsán megjegyzi: „Ezek voltak a mintaképeim s még ma is az a vágyam, hogy egyszer ilyen könyveket tudjak írni.”. A modern irodalomról így ír: „Mégegyszer: nem aktualitást, hanem korszerűséget várok az írótól. A riport-aktualitás nem bizonyos, hogy korszerű is, a korszerű művészet azonban mindenkor aktuális is. Az egyik a felület színe, a másik a mélység lényege.”. Az egész beszédet erősen áthatja Kassák baloldalisága.
Hozzá tartozik a kiszedett kézirat első szedésének korrektúra céljára nyomtatott kefelenyomata, két levél.
Összefoglalva: példányunk tehát az 1933-ban, a Nyugat folyóirat Kassák-estjén, a Kassák által felolvasott beszéd eredeti kézirata, melyet később a Nyugat a nyomtatáshoz is használt. Tudomásunk szerint ilyen terjedelmű, korai Kassák-kézirat az elmúlt években árverésen nem szerepelt.