Ráday Antikvárium Bt.

Fair Partner ✔
45. árverés - Könyv

Továbbá értekezés egy Vak-Nevelő-Intézet' szükséges voltáról, lehetségéről, annak hasznáról és fő-megkivántatóságairól. Kiadá --, az intézet' igazgatója. Egy vas-ágy', az intézet-ház', a tanító táblák' rajzaival, 's az énekek' kótájival.
Pesten, 1836. Trattner-Károlyi nyomtatása. 47, [1] p., IV t. (kőnyomatok, 3 kihajtható, alaprajz, táblázat, kotta). 21 cm.
Fűzve, kiadói papírborítékban, borítóján és a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. A képeken látható, jó állapotban.
A vakok magyarországi intézete előzménye, hogy 1825-ben Beitl Rafael csehországi születésű tanár a pozsonyi országgyűlés tagjainak bemutatta vak tanítványait, hogy megnyerje a rendek pártfogását s a dományaikkal járuljanak hozzá a bécsihez hasonló, hazai intézet alapításához. A terv nem váltott ki általános lelkesedést, de elsősorban József nádor és felesége, Mária Dorottya pártfogása jó irányba terelte az ügyet. A felállítandó intézet alapját a nádor vetette meg a saját vagyonából ajándékozott 200 ezüst forinttal. A főherceg-nádor kormánybizottságot állított fel, amely a Pestre történő áthelyezésről is intézkedett. A gyűjtések eredménye lehetővé tette, hogy 1827. március 4-én, Pozsonyból hazatérve az Üllői-úti Donner-féle házban, majd 1830-tól a a Kismező utcai Sontagh-házban folytatódjon az oktatás. Az eredményesebb munka azonban állandó otthont igényelt. Ezt az igényt a második igazgató, Dolezsálek Antal nyújtotta be. Tervét a nádor kivizsgáltatta, és kedvező elbírálás után otthonul Földváry Gábor, Pest megye másodispánja megvásárolhatta a Király utca és a Gyár utca sarkán álló Kemnitzer-féle telket a rajta álló földszintes – az 1838- as árvízben elpusztult – házzal.