Studio Antikvárium

22. Bücherauktion

Addita fragmenta quaedam, cum Glareani Chronologia […] Opera & studio Friderici Sylburgii Veterensis. Tomus 1–2. (Egybekötve).
[Frankfurt] Francofurdi, 1586. Apud heredes Andreae Wecheli. [16] + 792 + 169 + [3] p.; [12] + 280 + 94 + [2] p. Folio.
Mindkét címlapon és az utolsó leveleken díszes, fametszetű nyomdászjelvény.

Első görög-latin összkiadás. A kötet hazai vonatkozású érdekessége, hogy Dionüsziosz Thuküdidész-tanulmányát Dudith András fordította latinra és látta el kommentárokkal, valamint egy előszót intézett olvasójához. Ez a neves magyar humanista tudós és filológus első nyomtatásban megjelent munkája.
Dudith nevét szerteágazó tevékenysége és szabad szellemű gondolkodása tette Európa-szerte ismertté. 1562-től ő képviselte a magyar papságot a tridenti zsinaton. Véleménye szerint az egységet a protestánsoknak tett engedmények árán is fent kell tartani. Kívánatosnak tartotta a cölibátus eltörlését. Bár beszédei elismerést arattak, távoznia kellett a zsinatról. Hazatérve csanádi, majd pécsi püspökké nevezték ki. Ennek ellenére II. Miksa követeként Lengyelországba utazott, ahol egyházi tiszteiről lemondott, és megházasodott. Ellenezte Báthory István lengyel királlyá koronázását, ezért el kellett hagynia az országot, végül Boroszlóban telepedett le.
Igen jelentős könyvgyűjteményt hagyott az utókorra. E munkáján kívül nyomtatásban csak két műve jelent meg. Igen érdekes az 1577–1578-as években feltűnt üstökösről írott könyve. Ebben leszámolt az égi jelenségekhez kötődő babonákkal, többek között azzal a tévhittel, amely a pestist is a kométa hatásának tulajdonította. Ennek kapcsán kezdett el járványtani kérdésekkel foglalkozni. Felismerte, hogy egyes esetek elszigetelt felbukkanása és járványszerű elterjedése mögött ugyanaz a betegség áll. Ezzel laikus létére megelőzte korát.
Kéziratban maradt fenn több görög szerző általa emendált szövegmásolata, valamint levelezése, amelyet teológiai, természettudományos és politikai kérdésekben folytatott kora szinte minden jelentős tudósával, humanistájával. Itt szereplő munkája első alkalommal 1560-ban látott napvilágot.
Dionüsziosz Halikarnasszosz (megh. i. e. 8 körül) görög rétor és történetíró. I. e. 30-ban Rómába ment, megtanult latinul, retorikai műveket írt és stíluskritkai értekezéseket készített attikai szerzőkről, Thuküdidészről, Démoszthenészről és másokról. I. e. 7-ben, Rómában megjelent húsz könyvből álló, Római régiségek című munkája, amely Róma történetét a kezdetektől az első pun háborúig tárgyalja. A mű megpróbálja a rómaiak görög származásának bizonyításával megbékíteni a görögöket a római uralommal. Épségben fennmaradt az első tíz könyv, a tizenegyedik csonkán, a 12–20. pedig kivonatokban. Dionüszosz szövegéhez Glareanus töredékesen ránk maradt kronológiáját csatolták. A kiadványból tudomásunk szerint csupán egyetlen példány található Magyarországon.
RMK III. 5464. VD 16 D 1969. IA. 154.249. BNH Cat D 187. Adams D 625. Schweiger I, 99.
Korabeli, bordázott gerincű, enyhén kopott, vaknyomásos disznóbőr kötésben, festett lapszélekkel. Nagyon jó példány, nagyon ritka könyv.