Szőnyi Antiquariat

Fair Partner ✔
55. árverés

Bp. 1892. Singer és Wolfner. 269 l. 194 mm.
Dedikált példány: "Kapuszta Gusztávnak zarándok üdvözlettel a Szerző és Büttner."
Balogfalvi Czóbel Minka (Anarcs, 1855 – Anarcs, 1947) magyar költőnő, a szimbolizmus első hazai képviselője. Elsők közt írt Magyarországon szabadverseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják. Az 1910-es évektől alig mozdult ki falujából, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy még életében elfeledték Czóbel Minkát, a századfordulós modern líra egyik előfutárát.
A berlini születésű festőnő, Büttner Helén (1861-1943) alakja ma már szinte elválaszthatatlan Czóbel Minka költőnőétől. Minka és Helén 1899-ben ismerkedtek össze Mándokon, amikor a művésznő épp Forgách László grófnak dolgozott. [tehát a dedikáció időpontja csak ezután lehetséges] A kezdeti szimpátia lassan barátsággá alakult és végül „Bob”, ahogyan Minka szólította Helént 1908-ban Anarcsra költözött és itt élt Minka pártfogásában egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig. Kapcsolatukról sokféle elképzelés született, többen is vállalkoztak arra, hogy bebizonyítsák, a két nő közti kapcsolat több volt barátságnál. Művészete leginkább fennmaradt vadászjeleneteiről és állatábrázolásairól ismert, nem sokkal Magyarországra való költözése után megfestette, a magyar Kincsemet is.
A dedikáció címzettje Kapuszta Gusztáv építőmérnök, 1928-ban, vitézzé avatása után vette fel a Kapuváry nevet. A Magyar Építőmesterek Egyesületének titkára kivitelezte többek között a Hunnia Filmgyár, a Haller téri, a pestszentlőrinci, a veszprémi római katolikus templomokat és a vitézi székházak telepét is.
Későbbi egyszerű egészvászon-kötésben, a gerincén aranyozott címfelirat, belső táblájában [Kapuszta] Kapuváry Gusztáv ex-librise.