2025. Oct. 20., Monday
Katalogpräsentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok

24-07-2022 20:00

 
44.
tétel

Collodi, Carlo: Pinocchio kalandjai

Collodi, Carlo: Pinocchio kalandjai

Budapest, é. n., Nova Irodalmi Intézet(Radó István Nyomdai Műintézet, Bp.), 212 p. + [4] p., ill. Pinocchio kalandjai. Egy kis fabáb története. Írta: Carlo Collodi. Fordította: Gáspár Miklós.Teljes magyar kiadás. A fordítás a...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

44. Artikel
Collodi, Carlo: Pinocchio kalandjai
Budapest, é. n., Nova Irodalmi Intézet(Radó István Nyomdai Műintézet, Bp.), 212 p. + [4] p., ill.
Pinocchio kalandjai. Egy kis fabáb története. Írta: Carlo Collodi. Fordította: Gáspár Miklós.
Teljes magyar kiadás. A fordítás a Casa Editrice Adriano Salani" Firenze kiadásából készült. F. Faorzi szövegközti, fekete-fehér, feliratozatlan rajzaival gazdagon illusztrált kötet. Részletes tartalomjegyzékkel és kötetvégi kiadói könyvhirdetésekkel kiegészített kiadás. A könyvet Radó István Nyomdai Műintézete nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány fehér feliratos, színes, alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos, kopott könyvgerinccel, két színnel színezett illusztrációkkal gazdagon díszített, néhol foltos, kiadói előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet fordítója, Gáspár Margit /írói álnevei: Gáspár Miklós, Gáspár Gitta, Boni Gáspár Gitta/ (Budapest, 1905. augusztus 1. – Budapest, 1994. augusztus 29.) író, műfordító, újságíró, színigazgató. Tizenhárom évesen az "Érdekes Újság"-ban jelent meg elbeszélése. A "Pesti Hírlap" újságírója volt. A második világháború után belépett a kommunista pártba és Vas Zoltán beszerzési kormánybiztos sajtófőnöke lett. A Városi Színház és a Magyar Színház művészeti vezetőjeként, majd a Fővárosi Operettszínház igazgatójaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása. 1948-1954 között a Színművészeti Akadémia operett tanszakát vezette. Színdarabjaiban a társadalmi problémák felvetése mellett a szórakoztató hangvétel is helyet kap. Műfordításai is jelentősek.
Érdekességképen jöjjön egy részlet a Magyar szó c. lapban megjelent Pinocchio történetéről szóló cikkből: "A rakoncátlan fabábú ötlete egy 55 éves köztisztviselő fejében szü­letett meg, ő keltette életre, hogy kifizethesse kártyaadósságait. Az agglegény Carlo Lorenzini felvet­te a Carlo Collodi írónevet, anyja szülőfalujának nevét, és a firen­zei gyermekújságban Pinocchio főszereplésével folytatásos regényt indított. Miután sikeresen kimászott adós­ságaiból, a 15. folytatás után Col­lodi azzal fejezte be regényét, hogy a gyilkos róka és a macska felkötik Pinocchiót egy tölgyfára, majd otthagyják. „Lengett Pinocc­hio, mint a harang, mind jobban szorult a hurok a nyakán.” Az új­ságolvasók megrémültek és könyörögtek Collodinak, hogy folytassa a történetet, élessze fel kedven­cüket. Így történt, hogy a pimasz kis csirkefogót a kék hajú tündér megmentette és újból 21 folytatás következett. Az író teljesítette Pi­nocchio vágyát, igazi élő kisfiúvá változtatta, biztosítva magának az irodalmi halhatatlanságot: „Pi­nocchio kalandjai: Egy fabábu története” címmel ezután könyv formájában is kiadták Firenzében, 1883-ban.""