Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 22. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése

Budapest, 1909, K. U. K. Hofbuchdruckerei Victor Hornyánszky, 113 p. + [1] p. + XXI t., ill.
Szerző által dedikált példány. Das Eis des Balatonsees. / A Balaton jege. Írta: Cholnoky Jenő.
A címfedélen a szerző, Cholnoky Jenő tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: Phleps Otto tanár urnak tiszteletem és nagyrabecsülésem jeléül Cholnoky.
A dedikáció címzettje, Otto Phleps (1868-1928) erdélyi szász földrajztudós, a nagyszebeni német reáliskola tanára, az Erdélyi Természettudományi Társulat előadója, választmányi tagja majd alelnöke, 1895-től a Társulat ásványföldtani gyűjteményének gondozója.
Különlenyomat A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei c. munka I. kötet 5. részének 4. szakaszából.
Német nyelvű kiadás. 122 szöveg közti fekete-fehér ábrával és 21 fekete-fehér feliratozott képtáblával illusztrált, valamint bevezetéssel, kép- és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedélen és a címlapon tulajdonosi bélyegzések láthatók. Nyomatott Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. udvari Könyvnyomdájában, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, feliratozott címfedéllel, feliratozatlan, sérült, hiányos könyvgerinccel, körbevágatlan, hiánytalan belívekkel.
A szerző, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) nemzetközi hírű magyar földrajztudós, szakíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a Műegyetem Vízépítési Szakán, később filozófiai doktorátust is szerzett. A Műegyetem Vízépítési Tanszékének tanársegédje volt a híres Klimm Mihály professzor mellett. Megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékére. Lóczy ajánlására 1896-ban Kínába ment, egy közel két éves tanulmányútra. Ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Hazatérése után a tudományos élet meghatározó szereplője lett. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetem nyilvános rendes tanárának, illetve tanszékvezetőnek nevezték ki. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőnek osztották be a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Nemzetközileg is elismert, gazdag és értékes életművet hagyott hátra."