Központi Antiquariat

170. Könyvárverés

1650-1651 Wienn Matthäus Rickhes
1 rézm. t.+[32]+408+[12]+620+[3]p.
In zween Theil abgetheilt. Zur bestättigung aller Rechtglaubigen … Anfangs in Lateinischer sprach gestellt durch den Ehrwürdigen Patrem --. Anfangs in Lateinischer sprach gestellt durch den Ehrwürdigen Patron Bonaventuram Hocquardum auß Lothringen, Ordens S. Francisci...nachmals aber ins Teutsche versetzt durch einen Patrem eben desselben Ordens auß der Provintz Oesterreich, und vom Authore an vielen orthen gemehret. 1. Druck in deutscher Sprache - die lateinische Erstausgabe erschien 1648/49 ebenfalls in Wien.

A szerzőről, Bonaventura Hocquard lotaringiai származású ferences szerzetesről (meghalt 1667 körül) keveset tudunk – úgy tűnik, a jelen kiadvány (és ugyanennek a műnek az előző latin nyelvű kiadása) volt az egyetlen publikációja. 1646-tól kezdve Bonaventura Hocquard, a pozsonyi ferenceseknél a rendi teológiai főiskola generalis lektora a pozsonyi, kassai, szakolcai és galgóci evangélikusokkal folytatott szóbeli hitvitákat. Ezek keretében jelentette meg 1648-ban és 1649-ben Bécsben összefoglaló vitaművének két kötetét, az árverésünkön is szereplő munkáját „Perspectivum Lutheranorum et Calvinistarum in duas partes divisum” címen. Ez az evangélikusok részéről egész válaszsorozatot kapott. Zacharias Kalinka, a privigyei evangélikus iskola rektora 1652-ben, 1653-ban és 1654-ben négy iskolai disputációt is tartott cáfolására. Az elsőben az a régóta ismerős kérdés került terítékre, hogy vajon a római egyház azonos-e az igaz egyházzal. A továbbiaknak a megigazulás, a szentségek száma, a gyónás és az átlényegülés (transsubstantiatio) volt a tárgya. Nem lehet egészen független Kalinka disszertációsorozatától az sem, hogy 1654-ben a báni iskola rektorának, Joannes Institorisnak Illésházy Gábor, Trencsén örökös urának határozott utasítására kellett nyomtatásban is közreadnia az ugyancsak a transsubstantiatióról pünkösdkor tartott iskolai vizsgatéziseit. Rendkívül kényes ügy lehetett az egész Hocquarddal folytatott vita. Ugyanis Kalinkát megelőzve már Dániel Láni, galgóci prédikátor is terjedelmes művet írt a ferences lector generalis Perspectivuma ellen. Ennek kinyomtatására 1651 májusában a kassai tanácstól kért segítséget, amelyet azonban nem kapott meg, de a válaszadást annyira fontosnak tekintette, hogy 1654-ben és 1659-ben a wittenbergi egyetem professzorainak és a magyar evangélikus főrendeknek a támogatásával végül is megjelentette két hatalmas kötetét Wittenbergben és Lipcsében. Kalinka valamennyi disputációját permissu et approbatione superattendentali adták közre, vagyis láthatóan a magyarországi evangélikus egyház „hivatalos” álláspontjának számítottak. (Honterus 79/83.) Az árverésünkön szereplő példányban megvan a Widemann által metszett rézm. címkép, amit a bibliográfiák nem ismernek. A rézmetszeten Puchaim, (János Kristóf) Johann Christoph gróf, Komárom birtokosa, kapitánya, az 1645-ös linzi béke egyik tevékeny résztvevője. Hocquard művét neki ajánlotta.

Korabeli pergamenkötésben, a gerincen tintás felirat. Az első tábla lent elválik a kötéstől, fent a gerincél kis beszakadás. A kötés stabil, a levelek enyhe foxingtól eltekintve tiszták. Az első pár levél alja szöveget nem érintően hiányos, elrongyolódott.

RMK III 7632, RMK III 7626, VD17 12:111264X, VD 17, 12:111262G