| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
635. Artikel
BÖHM VILMOS: Másodszor emigrációban
Bp. 1986. AB Független Kiadó. [4] 361 [2] p.
Böhm Vilmos (helytelenül Bőhm; Bp., 1880 - Stockholm, 1949) szociáldemokrata politikus, hadügyi államtitkár (1918-1919), hadügyminiszter és hadügyi népbiztos (1919), eredetileg műszerész. Az 1900-as években műszaki hivatalnokként dolgozott. Ifjúmunkásként kapcsolódott be a munkásmozgalomba, majd a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének ("vasasszakszervezet") titkára lett. 1911-ben beválasztották a Szakszervezeti Tanácsba. 1913 októberében, a XX. pártgyűlésen beválasztották az MSZDP vezetőségébe. 1918-ban az általános sztrájk idején letartóztatták. Aktívan részt vett az 1918. évi őszirózsás forradalomban, majd 1919 januárjában a Berinkey-kormány hadügyminisztere lett. Az őszirózsás forradalom túlzott pacifizmusától 1919 márciusára tehát eljutott a haza fegyveres védelmének gondolatáig. Szociáldemokrata részről részt vett a KMP-vel a pártegyesítésről folytatott tárgyaláson. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg szociális népbiztosa, majd hadügyi népbiztos, a "Tiszántúli Vörös Hadsereg" főparancsnoka, majd a Vörös Hadsereg főparancsnoka. 1919 májusában lemond, de ezt nem fogadják el. A politikai vezetésnek viszont a tagja maradt.1919 júliusában bécsi követ volt. A magyar Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, és az emigráns szociáldemokraták egyik csoportjának ("Világosság-csoport") vezéralakja lett. 1920 után Bécsben maradt, bekapcsolódva a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom munkájába is. 1934-től Csehszlovákiában, majd 1938-tól Svédországban élt. Csak 1945. december 30-án tért haza. Politikai vereségként élte meg, hogy 1945 után nem az oktobrista elvekhez tértek vissza. Külön sérelmezte, hogy nem Károlyi Mihály lett az új köztársaság elnöke. 1946. május 1-jétől ismét Svédországban dolgozott, a magyar követség vezetője lett. Az MSZDP és az MKP egyesülése után lemondott tisztéről és 1948-tól, mint emigráns élt Stockholmban. 1949. június 3-án megfosztották magyar állampolgárságától.
Kiadói kartonborítóban. 214 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
