Studio Antikvárium

41. könyvárverés

[Leiden–Rotterdam] Lugd[uni] Batav[orum] et Roterod[ami], 1664–1669. Ex Officina Hackiana. 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [26] + 637 + [15] p.; 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [30] + 624 + [16] p.
John Barclay (1582–1621) skót származású újlatin író politikai töltetű, ám a kalandos szerelmi szálért olvasott barokk regénye először 1621-ben jelent meg, pár héttel szerzője halála előtt, természetesen latinul. Az allegorikus kulcsregénynek csak később jelentek meg modern nyelvű változatai (magyarul 1792-ben). A XVII. században a legtöbb kiadás az eredeti latin szöveget közli. A mű népszerűségét jelzi, hogy Németalföldön 1664-ben két kiadása is megjelent, Amszterdamban az Edition novissima, Leidenben pedig kötetünk, a Nunc primum illustrada (’most először megvilágított kiadás’). Esetünkben az illustrada minősítés nem a rézmetszetek sokaságára utal, a valódi különbséget az amszterdami novissima és a leideni illustrada kiadás között a szerkesztői hozzátételek jelentik. A szöveget kísérő kommentárok, az egyes könyvek fejezetbeosztása, a fejezet előtt az Argumentumok (tartalmi összefoglalók) elhelyezése, a szerző életrajza és a mű előtt tisztelgő epigramma és ecloga mind a szerkesztők hozzátétele, és ezekkel, valamint a részletes tárgymutatóval együtt kötetünk, az illustrada edíció egyfajta barokk értelemben vett, korabeli kritikai kiadásnak is nevezhető. A példányunk elejére kötött, kihajtható, hajtások mentén sérült levélen korabeli, latin nyelvű iskolai ajándékozó sorok.
A déli holland menekültek leszármazottja, Franciscus Hackius (1605–1669) 1629-ben nyitotta meg könyvesboltját és kiadóját Leidenben, mely klasszikusok és tudományos művek kiadásaira specializálódott. Jó üzleti kapcsolatot ápolt és kiadásai során gyakran együttműködött a leideni és amszterdami Elzevier-kiadóval. Munkáját halála után fiai: Petrus, Cornelius és Jacobus (aki egy ideig Rotterdamban dolgozott) közösen folytatták, és a kiadót Officina Hackinana-nak keresztelték át. A cég ebben az időben élte fénykorát, könyvkiadói tevékenysége mellett könyvesboltjában számos könyvárverést is tartott.
Poss.: Alexii Com. Kendeffi de Malomviz. [Malomvizi Kendeffi Elek (1740–1783) főkormányszéki tanácsos Erdélyben. Protestáns családból származó bölcsész, Európát beutazva számos nyelvet megtanult, Mária Terézia emelte grófi rangra, és adta neki legmagasabb tisztségét. Néhány latin nyelvű jogi és teológiai munkája mellett pár sírverset is írt.]
Barbier IV, 1159. Graesse I, 291. Brunet I, 651. Spoelder 628.
Korabeli, enyhén sérült, kissé kopott pergamenkötésben, a vaknyomásos dupla léniasorral szegélyezett kötéstáblák közepén dúsan aranyozott allegorikus nőalakkal, piros festésű lapszélekkel, a zárszalagok hiányoznak. Jó példány.