| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
34. Artikel
BÁRÁNY GERŐ: Jogbölcselkedés.
/Különlenyomat a Jog-ból/
Dedikált ("Bárdossy László kenyeres pajtásomnak Bp. 906. aug. 8. Bárány Gerő")
Bp. 1904. Pallas. 45 p.
Bárány Gerő (Dés, 1878 - Bp., 1939) jogász, jogbölcseleti író. 1900-34 között a közoktatásügyi minisztériumban teljesített szolgálatot; mint helyettes államtitkár ment nyugdíjba. Mint jogbölcseleti szakíró szubjektív idealista álláspontot képviselt. Tételünk az egyik főműve!
Dr. bárdosi Bárdossy László (Szombathely, 1890 - Bp., 1946) diplomata, politikus, miniszterelnök. Édesapja dr. Bárdossy Jenő (1861-1934) miniszteri tanácsos, a nagy múltú bárdosi Bárdossy családból. Jogot tanult Budapesten, Berlinben és Párizsban. Jogi doktori oklevelét 1912-ben szerezte a Budapesti Tudományegyetemen. 1918-tól miniszteri segédtitkár, 1921-től pedig miniszteri titkár volt. 1922-ben került a Külügyminisztérium sajtóosztályára, amelynek 1924-ben kinevezett vezetője lett. 1926-ban lett miniszteri tanácsos, 1930-tól a londoni követség tanácsosa. 1934-ben lett Magyarország bukaresti követe, ahol nagy tudása és korrekt viselkedése miatt a románok is tisztelettel és elismeréssel kezelték. 1941. február 4-én, gróf Csáky István örököseként külügyminiszter lett, majd április 3-án, gróf Teleki Pál öngyilkosságát követően Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, és a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. Világnézetét tekintve nem volt nemzetiszocialista, ám ugyanakkor aktív németbarát politikát folyatott. Kortársaival, Gömbös Gyulával vagy Imrédy Bélával ellentétben nem foglalkozott a magyar nemzeti ideológiával. Első miniszterelnöki feladata a Délvidék megszállása volt. Júniusban terjesztette be a parlamentben a "harmadik zsidótörvény" javaslatát, amelyet a parlament az 1941. évi XV. törvénycikként fogadott el. A törvény faji alapon határozta meg a "zsidó" fogalmát, megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságát és házasságon kívüli nemi érintkezését, amit "fajgyalázásnak" minősített; és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A háborúban való magyar részvétel kérdésében szemben állt Werth Henrikkel, a honvéd vezérkar főnökével, Bartha Károly honvédelmi miniszterrel, közös platformot alkotva Horthy Miklóssal és Szombathelyi Ferenccel. 1941. december 11-én, német és olasz nyomásra bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát az Amerikai Egyesült Államokkal. 1942 januárjában kormánya a kellő felhatalmazásokat megszerezve, német kérésre hozzájárult a 2. magyar hadsereg felállításához és kiküldéséhez a keleti frontra, ezenkívül engedélyezte húszezer magyarországi német besorozását a Waffen-SS-be. 1942. március 7-én Horthy kívánságára lemondott a miniszterelnökségről. 1943-ban könyvet jelentetett meg "Magyar politika a mohácsi vész után" címmel. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke lett. 1944 májusában Szombathely országgyűlési képviselővé választotta. Októberben részt vett a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének megalakításában, s annak egyik vezetője lett. A népbíróság Imrédy Bélával együtt tartotta perét - első fokon 1945. október 19-étől november 3-áig. Paradox módon a harmadik zsidótörvény beterjesztése és elfogadtatása nem szerepelt a vádpontok között. Kötél általi halálra ítélték, az ítéletet a Nemzeti Főtanács kegyelemből golyó általi halálra módosította. Egy történet szerint bekötetlen szemmel állt a kivégzőosztag elé és a sortűz eldörrenése előtt néhány pillanattal felnézett az égre, magasba emelte mindkét kezét és így kiáltott: - "Uram, szabadítsd meg az országot ezektől a banditáktól!"
Gerinccímkével ellátott, későbbi félbőr-kötésben. 233 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
