Mike és Portobello Aukciósház

102. aukció | 1. nap (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgy, numizmatika, szőnyeg, bútorok, egyéb gyűjtemények)

Tudományos, criticai és szépművészeti folyóirat. Kiadják Schedel (Toldy Ferencz) és Vörösmarty (Mihály). Szerk. Bajza (József). V. évf. 1841. első félév. 1-77. sz. (egybekötve). Pesten, 1841. Athenaeum. (Buda, Egyetemi ny.) 1227 h. 2 lev. (mutató). A 18. számban a hasábszámozás rossz, hiány nincs. Az 1-4.és a 70-77. számban a lapok foltosak. Modern nylkötésben. Az 1832–36. évi országgyűlés reformtörekvéseit az udvar ellenezte, a legtöbb javaslatot visszautasította, befejezését követően pedig elfogatta az országgyűlési ifjakat. Ebben a helyzetben nagy szükség mutatkozott egy olyan politikai jellegű lapra, amely az ellenzéki törekvések összefogását tűzi ki céljául. 1836-ban Bajza felvetésére Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc folyamodtak lapengedélyért. 1837. január 1-jén jelent meg a lap első száma Bajza főszerkesztésében, s ettől kezdve hetenként kétszer került az előfizetők postaládájába.A folyóirat honosította meg a szerzők rendszeres honorálását: ívenként fizettek a szerzőknek, ami jelentősen hozzájárult a munkatársak számának növekedéséhez. Már kezdetben megnyerték a lapnak Kölcsey Ferencet, majd Vajda Pétert, Kazinczy Gábort is. A lap honosította meg az útleírásokat, elsősorban fejlettebb társadalmakról szóló beszámolókat közöltek Hunfalvy Páltól, Szemere Bertalantól, Irinyi Józseftől.Folyamatosan közölték Bajza József színikritikáit – gyakorlatilag Bajza volt a hazai műkritika megteremtője, de a Magyar játékszíni krónika rovatban Vörösmartytól is számos kritikai írás megjelent. A lap folyamatosan közölt szépirodalmi műveket – így hosszú ideig Vörösmarty versei is itt jelentek meg. A folyóiratnak számos ellensége volt: a cenzorok és besúgók folyamatosan figyelték a lapot, s számos írást nem engedtek közölni – gyakran még ártalmatlan dolgozatokban is ellenzéki gondolatokat fedeztek fel. A lap 1843-ban szűnt meg.