Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján április 14. és 21. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2022-04-24/antikvarium-hu-17-online-arveres |
25. Artikel
Arany János balladái 1-16 kötet (Zichy Mihály rajzaival)(Nem teljes gyűjtemény)
Budapest, 1895-1898, Ráth Mór, 130 p. + [7] t. , ill. + 4 mell. /imperiál fólió/
Arany János balladái 16 kötetben, Zichy Mihály rajzaival.
Nem teljes gyűjtemény. A gyűjtemény nem tartalmazza a Walesi bárdok, a Tengeri hántás valamint a Szibinyányi Jank c. balladát.
II. V. László - Budapest, 1895, Ráth Mór, 6 p., ill. +1 mell. (2 p.) /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
III. Bor vitéz - Budapest, 1895, Ráth Mór, 4 p., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
IV. Mátyás anyja - Budapest, 1895, Ráth Mór, 6 p., ill. +1 mell. (2 p.) /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású, amatőr módon javított papírmappában.
V. Ágnes asszony - Budapest, 1895, Ráth Mór, 8 p. + [1] t., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
VI. Tetemre hívás - Budapest, 1895, Ráth Mór, 6 p. + [1] t., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott, papírpergamen borítású papírmappában.
VII. Zács Klára - Budapest, [1897], Ráth Mór, 6 p., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott , papírpergamen borítású papírmappában.
VIII. Híd avatása - Budapest, [1897], Ráth Mór, 6 p. + [1] t., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában,, kiadói két színnel feliratozott, papírpergamen borítású papírmappában.
IX. Ünneprontók - Budapest, 1897, Ráth Mór, 4 p. + [1] t., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, lapszélű belívekkel, elszíneződött képtáblával, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
X. Török Bálint - Budapest, 1897, Ráth Mór, 10 p., ill. +1 mell. (1 p.) /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
XI. Pázmán lovag - Budapest, [1897], Ráth Mór, 14 p., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
XII. Rákócziné - Budapest, [1897], Ráth Mór, 6 p. + [1] t., ill. +1 mell. (2 p.) /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
XIII - XIV. Szondi két apródja / Both bajnok özvegye - Budapest, [1897], Ráth Mór, 8 p., ill. +1 mell. (2 p.) /imperiál fólió/ védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
XV. Rozgonyiné - Budapest, [1897], Ráth Mór, 6 p. + [1] t., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
[XVI - XVII.] Ejféli párbaj / Vörös Rébék - Budapest, 1898, Ráth Mór, 12 p. + [1] t., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, elszíneződött képtáblával, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
[XVIII - XIX.] Egri leány / Méh románcza - Budapest, 1898, Ráth Mór, 16 p., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
[XX - XXI - XXII.] Endre királyfi / Szőke Panni / Árva fiú - Budapest, 1898, Ráth Mór, 12 p., ill. /imperiál fólió/ - védőmappában, kiadói két színnel feliratozott papírpergamen borítású papírmappában.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették
"Arany János mély lélekből fakadó költészete olyan nyugodt, mint a víz sima tűkre, a valóságnak ezerféle, de mindig igaz, mesterkéletlen képét látjuk benne. Egyik képet a másik után varázsolja szemünk elé, s valamennyit a legegyszerűbb szavakkal festi, termékenysége és egyszerűsége egyaránt kifogyhatatlan. Költészete képekben gazdag, s csodálatos hatásának ez egyik titka, de leggazdagabbak balladái, azért ezek a legjobb balladák, s leg-szebb termékei költészetének. Némely balladája egy több részletből összealkotott nagy kép, a legtöbbjének két s három szakasza nyújt egy képet, de vannak olyanok is, a melyekben az események és a költő által ezek kapcsolatául festett képek, úgyszólván versszakonként követik egymást.
Zichy Mihály vállalkozott rá, hogy a költőtől átvegye a szót, hogy a képek e roppant sokaságából kiválassza a legszebbeket, a legjellemzőbbeket, s azoknak rajzoló művészetével testet adjon. A költőt előbb elolvasta, mint a közönséges illustrátorok szokták tenni, majd tanulmányozni kezdte, utóbb belemélyedt és egy lélekké olvadt össze a költővel. A nehéz föladathoz mérte lelkiismeretességét, a balladák költői szépségéhez művészi törekvését, érzékeny lelke lángra gyúlt, öszhangzatos, tökéletes mű alkotását tűzte maga elé, hogy a rajzolónak művészete ne látszassák alsóbb rendűnek a költő művészeténél. Annyira megszerette a balladákat, hogy azokat a képek rajzolása közben leirta. Ekként minden szó és a szavak közt minden kép a maga helyén van, szembe szökő a szóval és rajzzal ábrázolt képek eggyé olvadása , hozzá járul még a szokatlanságból származó érdekesség.(...)
E sorozat Arany költészetének minden korszakát és balladáinak minden fajtáját magában foglalja, azért ennek alapján meg-ítélhetjük, hogy a művész miként oldotta meg ezt a nagyon szép, de még nehezebb föladatot. A módszer valamennyinél ugyanaz, s abból áll, hogy a mű-vész nem egyes képet kap ki, nem egyik, vagy másik részletet illustrálja, hanem nyomon követi a költő gondolatát, az egész balladát szemünk elé állítja, s annak alkatához mérten kifogyhatatlan találékonysággal módját ejti a meglepő változatosságnak." (Budapesti Szemle. 1895. 228. szám)
"