Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1892-1897, Ráth Mór (Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája-Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája), CXI p. + 3177 p. + [22] p.
Magyar remekírók c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötetek.
Arany János Munkái 1-8. (egységes külön kötetekben). Teljes sorozat.

1. kötet: Kisebb költemények. Tizedik kiadás. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája. Bp., 1895., IX p. + [1] p. + 473 p.
2. kötet: Arany János elbeszélő költeményei I.

• Toldi. Költői elbeszélés tizenkét énekben. Kilenczedik kiadás. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája. Bp., 1894., 82 p.
• Toldi estéje. Költői elbeszélés hat énekben. Hetedik kiadás. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája. Bp., 1897., [2] p. + 85 p. + [1] p.
• Buda halála. Hún rege. Hetedik kiadsá. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája. Bp., 1897., [2] p. + 153 p.

3. kötet: Toldy szerelme. Elbeszélés tizenkét énekben. Hatodik kiadás. Előszóval, jegyzetekkel és glossariummal kiegészített kötet. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája. Bp., 1892., 403 p.
4. kötet: Arany János elbeszélő költeményei III.

• Murány ostroma. Hatodik kiadás. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája. Bp., 1895., 85 p. +[1] p.
• Az elveszett alkotmány. - A Nagy-Idai czigányok. Jegyzetekkel kiegészített kötet. [2] p. + 219 p.

5. kötet: Arany János elbeszélő és elegyes költeményei. Rózsa és Ibolya. - Losonczi István. - Bolond Istók. - Kóbor Tamás. - Elegyes darabok. Az első hat kötethez írt jegyzetekkel kiegészített kötet. Bp., é.n., [220]-482 p. + XXXI p.
6. kötet: Arany János prózai dolgozatai. Negyedik kiadás. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája. Bp., 1893., 466 p. + [1] p.
7. kötet: Arany János hátrahagyott versei I-II. Második kiadás. Bevezetéssel kiegészített kötet. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája. Bp., 1894., XLVII p. + [1] p. + 207 p. + [1] p., [2] p. + 294 p.
8. kötet:

• A Szent-Iván éji álom. Írta: Shakespeare. Fordította: Arany János. Negyedi kiadás. Bevezetéssel kiegészített kötet. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája. Bp., 1895., X p. + 106 p. + [2] p.
• Hamlet Dán királyfi. Írta: Shakespeare. Fordította: Arany János. Negyedik kiadás. Bevezetéssel kiegészített kötet. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája. Bp., 1895., [2] p. + VII p. + [1] p. + 208 p.
• János király. Írta: Shakespeare. Fordította: Arany János. Negyedik kiadás. Bevezetéssel kiegészített kötet. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája. Bp., 1895., [2] p. + VII p. + [1] p. + 133 p.

Fekete-fehér könyvdíszekkel díszített, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A könyveket Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája és Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája nyomtatta, valamint Gottermayer N. Könyvkötő kötötte Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott díszítésekkel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, gazdagon díszített, néhol enyhén kopott, álbordás könyvgerinccel, mintázott előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket is írt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság az igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865). A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.