HT Auktion

Fair Partner ✔
HT Aukció - Szeptember 10. Vasárnap 15 órától | POSTATÖRTÉNET - KÉPESLAP - FOTÓ - MILITÁRIA BÉLYEG - PAPÍRRÉGISÉG - KÖNYV - JUDAICA - EGYEBEK

Balogh Tihamér (almási),
orvostudor, homöopatha gyakorló orvos Budapesten, almási Balogh Pál fia, szül. 1838. okt. 31. Pesten; iskoláit a felső-lövői tanintézetben kezdte és 1850-ben a pesti ág. ev. gymnasiumban folytatta. A 7. osztály végeztével Nagy Kőrösre ment, hol Arany János buzdítására lépett az irói pályára. Budapesten kezdte az orvosi tanfolyamot és 1865-ben orvostudor lett. Ekkor atyja diadalainak tanúja lévén, meggyőződéssé érlelődött benne a homöopathia alapelveinek igazsága. Mint gyakorló orvos Aradon telepedett le, hol Arad város, később a megye tiszt. főorvosává választotta. 1870. elején visszatért Budapestre, hol azóta mint gyakorló orvos működik. Trefort közoktatási miniszter kinevezte őt a m. kir. állami felsőbb leányiskolához és egészségtan tanárának és ugyanakkor lett a Magyar-franczia biztositó társaság központi orvosa.
Az irodalomban: Házasodás divat szerint cz. novellettel lépett föl a Hölgyfutárban (1855.), azután ott és a következő lapokban jelentek meg beszélyei, tárczái s tudományos dolgozatai: Kalauz (1858.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Napkelet (1857. és 1859.), Családi Kör (1860., 1865.), Uj Nemzedék (1861.), Alföld (1868–1871.), Koszorú (1865.), Fővárosi Lapok (1864 1869. 1877. és 1889.), Pesti Napló (1873. 263–69. sz. Szerdahelyi Kálmán utolsó napjai), Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap (1881., 1883. karácsonyi szám.), Hon, Hasonszenvi Lapok (1866–76.), Gyógyászat (1880.), M. Salon (1888.), a Csokonai Albumban és a M. Orvosok és Term. Munkálataiban (XIV. 1870.), L' amour qui passe cz. regénye megjelent az Enyedy Szépirodalmi Albumában (1856.)
Munkái:
1. Könny és mosoly. Beszélygyűjtemény. 2 kötet. Pest, 1859.
2. A mit a szerek meg nem gyógyítanak. Rajz az élet után. U. ott, 1861.
3. Népisme. A legjobb források után kidolgozva. U. ott, 1862.
4. Párhuzam a homeopathia és allopathia közt. U. ott, 1865.
5. A miniszterelnök bálja, vigj. 1 felv Arad, 1869. (2. kiadás Bpest, 1876. Először adatott a nemzeti szinházban 1869. jun. 29.)
6. A halálbüntetés eltörlése. Arad, 1869.
7. Clarisse, dr. 5 felv. Bpest, 1875. (A nemzeti szinház által 100 arany pályadíjjal jutalmazott mű, előadatott u. ott. először 1875. decz. 17.)
8. A sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek birálata. U. ott, 1876. (Ugyanezen munka német nyelven a lipcsei Internationale homöopathische Presse cz. folyóiratban.)
9. A roncsoló toroklob. (Néhány felvilágosító szó a szülékhez.) U. ott, 1877. (Ugyanez német nyelven. U. ott, 1877.)
10. A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. U. ott, 1880. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
11. A milimári. Népszinmű 3 felv. U. ott. 1880. (A népszinház által 1000 frankos pályanyertes mű és előadatott u. ott először 1882. ápr. 1.)
12. A Borzáné Marcsája, népszinmű 3 felv. U. ott, 1880. (Először adatott a népszinházban 1880. máj. 8. Ism. Beőthy Zsolt, Szinműirók 3. l.)
13. Két év multán, vigj. 1 felv. U. ott, 1881.
14. Rendelő óra. vigj. 1 felv. U. ott, 1881. (A két utóbbi először adatott a nemzeti szinházban 1881. jan. 14. Ism. Beőthy Zsolt, Szinműirók 10. l.)
15. A botcsinálta doktor. Ford. U. ott, 1881. (Moliere vigjátékai VIII.)
16. A tót leány, népszinmű 3 felv. U. ott, 1883. (Először adatott a népszinházban 1882. nov. 3.)
17. Arany lakodalom, dramolette. U. ott, 1885. (Először adatott a nemzeti szinházban 1885. febr. 20.)
18. Sári néni, népszinmű 3 felv. U. ott, 1885. (Először adatott a népszinházban 1885. nov. 21.)
19. Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint. U. ott, 1889.
20. Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára. U. ott, 1889.
21. Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára. U. ott, 1889. (2. kiadás U. ott, 1890.)
Első drámai kisérlete: A honvéd-huszárok cz. 3 felv. látványos szinmű volt, melyet Balás Frigyessel együtt irt és Molnár György Budán szinrehozott 1861-ben; ezt követte: A falu bolondja. 3 felv. népszinmű, mely a budai népszinházban 1862-ben, és Eszter, 3 felv. dráma, mely Kolozsvárt adatott; a nemzeti szinházban első darabja. Adieu. 1 felv. vigj. 1868. máj. 8. került szinre; ujabban: Czigány Panna, népszinmű 3 felvonásban (a népszinházban először 1884. április 11.); Szobacziczus, vigjáték (Először adatott a népszinházban 1886. szept. 11.); Lakzi után czímű 3 felv. népszinmű 1888. nov. 30. adatott a népszinházban. (Ism. Főv. Lapok 332. sz.) Elintézetlen ügy, szinmű 4 felv. (1890. őszével kerül szinre a nemz. szinházban.)
Szerkesztette a Hasonszenvi Lapokat 1870. aug. 20-tól 1871. decz. 15-ig. Szépirodalmi munkái Almási Tihamér névvel jelentek meg; használt még Albin álnevet is a Családi Kör, Koszorú és Fővárosi Lapokban (1864–65.)
Szinnyei Repertóriuma. Term.
Figyelő IX–XI., XIII. XVI., XVIII–XXI., XXV.
Pesti Hirlap 1880. 10. sz.
Athenaeum Nagy Képes Naptára 1885. 37. l. arczk.
Lakatos, Arad Története III. 16.
M. Könyvészet 1876. 1880–81. 1885.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II.
Petrik Bibliogr.
Szőllőssy és E. Illés László, Huszonöt év egy magyar lap életében. 13. 62. 65. l. és önéletr. adatok.