Virág Judit Galerie und Auktionhaus

Herbstauktion

Tempera, fa, 49x58,5 cm
Jelezve jobbra lent: Aba-Novák

Aukcionálva:
BÁV 82. árverés, 1. tétel (reprodukálva: hátsó képes táblán)
Mű-Terem Galéria 8. árverés, 129. tétel

PROVENIENCIA:
A hátoldalon elhelyezett címkék feliratai szerintaz 1960-80-as években Zilahy István gyűjteményében

KIÁLLÍTVA:
Aba-Novák emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, 1962.
katalógus: 87. vagy 91. (Olasz kikötő)
82. Művészeti Képaukció.
Bizományi Áruház Vállalat, 1990. szeptember, katalógus: 1.

KIÁLLÍTVA ÉS REPRODUKÁLVA:
Best of Mű-Terem.
Válogatás az elmúlt 10 év kiemelkedő alkotásaiból.
Virág Judit Galéria és Aukciósház, Budapest, 2007. 149. oldal

REPRODUKÁLVA:
Modern magyar festészet 1919-1964. (Szerk.: Kieselbach Tamás)
Kieselbach Galéria és Aukciósház, Budapest, 2004. 956. kép
Molnos Péter: Aba-Novák.
Népszabadság Zrt., Budapest, 2006. 121. kép

ITÁLIAI ÖSZTÖNDÍJ

Aba-Novák Vilmos 1928-31 között töltötte ösztöndíjas éveit többek között Patkó Károly,Pátzay Pál, Molnár C. Pál, Medveczky Jenő és Kontuly Béla társaságában a Collegium Hungaricumnakotthont adó római Palazzo Falconieriben. Pályatársaihoz hasonlóan az antikművészet alkotásai, különösen az ókeresztény, bizánci monumentális falfestmények ésmozaikok, illetve a trecento és quattrocento mestereinek nagyszabású freskóciklusai voltakhatással festészetére. A klasszikus hagyományok mellett szembesült a kortárs olaszművészeti törekvésekkel, a Novecento mestereinek (Carra, Sironi, Casorati és Oppi) klasszicizáló alkotásaival, illetve a posztfuturizmus képviselőinek (Severini, Depero és Dottori)szimultaneista technikájával is.

ÚJ TECHNIKA, ÚJ STÍLUS

Patkó Károly temperakísérleteinek eredményeit, melyek célja a reneszánsz freskókvilágosságának és matt színeinek elérése volt

Aba-Novák elsőként hasznosította, azolajtechnikáról fokozatosan tért át a temperára, képeit vászon helyett ezután alapozottfalemezre festette. A korábban alkalmazott tónusfestészetről, mely a színek különbözővilágosságú fokozataira és az egymást kiegészítő színek szabályaira épül, áttért avalőrfestésre, s a színeket ezentúl nem egymáshoz, hanem a homogén szürke alaphozmérte. „A tempera kemény tüze, el nem lágyuló ereje pompásan megfelelt konstrukciós törekvéseinek írta Gerevich Tibor a Magyar Művészetben. Szürkével vagy barnával aláfestettképeire bátran dobja a legmerészebb, a legtüzesebb színfoltokat, s finom ecsetheggyelrajzolja, építi meg architektúráit, veti oda utolérhetetlen könnyedséggel és biztonsággalciprusfáit vagy alakjainak körvonalait." (Gerevich 1931. 196.)

UTAZÁSOK AZ OLASZ FÉLSZIGETEN

Az ösztöndíjas esztendők alatt Aba-Novák festői motívumokat keresve Patkó társaságábancsaknem az egész félszigete bejárta. Felkereste „... Olaszország fontosabb művészetividékeit, láthatta Giottót Assisiben és Firenzében, Piero della Francescát Arezzóban,Signorellit Orvietóban, egy nyarat töltött Perugiában, az ottani fiatal művész és művészettörténészkolóniával együtt, egy másik nyáron Patkó Károllyal a délolasz tengerpartondolgozott." (Gerevich 1941. 363.) Élményeit, benyomásait vázlatfüzeteiben odavetettceruzarajzokon és friss akvarellvázlatokon örökítette meg, melyek alapján egész festménysorozatotkészített a dombokra felkúszó városokról, tengerparti kikötőkről és halászfalvakról.„A tájak, városok jellegét, korát, szerkezetét, hangulatát páratlan érzékkelfoglalja egybe” - olvashatjuk Supka Magdolna a művészről írt monográfiájában. „Tengeriképein általában nézőpontul a madártávlatot választja, a tengerből nem a hullámok háborgásavagy játéka érdekli, hanem a víznek a partokhoz viszonyított aránya, monumentálisnyugalma.” (Supka 1966. 58.)

A KIKÖTŐ-SOROZAT

Az itáliai veduták közül jelentőségét és mennyiségét tekintve is kiemelkedik a tengerpartikikötővárosokat ábrázoló, 1930 folyamán készült sorozat (Kikötő, Olasz tengerparti városka,MNG) melynek egy jellegzetes, reprezentatív darabja (Olasz kikötő) látható újra aMű-Terem Galéria aukciós kiállításán. Aba-Novák képzeletét az adriai tengerpart egy festőirészlete, a tengerre boruló mélykék égbolt, s a vízfelület csillogása, fényjátéka, a partonhorgonyzó halászbárkák élénk színű vitorlái ragadták meg. A mediterrán kikötőrészlet atemperaképekre jellemző, sötét alapból bontakozik ki, a művész a kompozíció súlypontjainaz „... érzékeny fokozatokban felépített szürke-kék konstrukcióba belevet egy-egy harsányszínfoltot, égő pirosat, kobaltkéket" (Supka 1966. 55.), s néhány széles ecsetvonássaljelöli ki a tengerparti épületek sorát. A felülnézetben, madártávlatból felvett, feszesenszerkesztett táj-kivágatokon mérsékelt formában, de felbukkannak a posztfuturisták, azún. aeropittorik, a "légifestők" újításai. Ez a kompozíciós módszer tovább él Aba-NovákSzolnokhoz köthető rálátásos tömegjelenetein (Árvíz, Búcsúsok, 1931, lappang) és Tiszaképein(Tiszai bárkák, 1933. körül, lappang) is.

Zsákovics Ferenc