Studio Antikvárium

22nd Book Auction

1. (Kós Károly): Erdély kövei. (Sztána, 1923). 1922. (Kós Károly műhelye). 1 t. (színes linómetszetű díszcímlap) + 31 t. (aláírt, eredeti színes linómetszet) + 1 t. (színes linómetszetű részcímlap) + [4] p. + 1 t. (színes linómetszetű kolofon). Első kiadás.Minden linómetszetű tábla alján Kós Károly saját kezű, ceruzás aláírása és datálása (923). Megjelent az író sztánai műhelyében összesen 200 kézzel számozott példányban, melyből ez a 36. számú. Kós Károly 1922-ben írói és grafikusi tevékenységéhez kapcsolódóan sztánai házában kisebb műhelyt alapított, amelyben összesen három könyv látott napvilágot: először 1923-ban az „Erdély kövei” kétszáz és az „Atila királról ének” négyszáz, végül a „Kaláka kalendárium 1925 esztendőre” 1924 karácsonyán kétszázötven számozott példányban készült. Gerincén sérült, szalagokkal fűzött, első kötéstábláján Kós eredeti linómetszetével illusztrált kiadói papírkötésben. Nagyon ritka könyv, tudomásunk szerint az elmúlt 20 évben árverésen nem szerepelt.

2. (Kós Károly): Transylvania. (Kolozsvár, 1927. Minerva ny.) 1 t. (színes linómetszetű díszcímlap) + 31 t. (eredeti színes linómetszet) + [1] üres levél + [6] p. Első német kiadás. Az „Erdély kövei” (lásd előző tételünket) német nyelvű kiadása. A német nyelvű kolofon szerint 300 példányban készült Kolozsváron a Minerva Rt. kiadásában, Vékás Lajos igazgató irányításával. A nyomdamesterek Virág Gyula és Szőts Lajos voltak. A kiadás néhány helyen eltér a Kós Károly által Sztánán nyomtatott elsőtől. Az eredeti dúcról nyomott linómetszeteket lényegesen szélesebb margójú papírra nyomtatták, számos helyen, a képeken eredetileg látható magyar nyelvű szövegek hiányoznak, a metszetek más színekkel nyomottak, a 17. (Segesvári vén ház) és a 18. (Szamosújvár, Martinuzzi kastély) számú képek az eredetinek tükörképei. A képek alatt német nyelvű magyarázó szövegek, melyek fordításukban több helyen lényegesen eltérnek a magyar eredetitől. Kós Károly színes linómetszetével illusztrált kiadói papírkötésben, gerincén aprócska sérülés. Jó példány, rendkívül ritka kiadás.

3. [Kós Károly]: Atila királról ének. [Kézirat]. A Magyar Iparművészet 1909. december 9-i számában először publikált mű ismeretlen kéz által tussal, pauszpapírra készített – az eredetivel teljesen megegyező – korabeli másolata. Készült 1909. körül. 11 levél, melyből 10 mindkét oldalára az eredeti tusrajzok felragasztva. A mű összesen 9 egész oldalas tusrajzot, és 12 Kós Károly után díszesen megrajzolt szövegoldalt tartalmaz. Dekoratív, a megtévesztésig aprólékosan kidolgozott munka, korabeli (303x247 mm-es), gerincénél zsinórral átfűzött füzetben.

4. Kós Károly saját kezű, tintával írt, aláírt levele Antal Géza református lelkésznek, Kispetribe, „Kedves jó Géza barátom” megszólítással. Kelt: Budapest, 1917. jan. 31. Két (210x170 mm-es) levél, négy sűrűn beírt oldal a hozzá tartozó, Kós Károly által megcímzett, sérült borítékban. Kós Károly 1917-ben a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet építészeti szakértőjeként egy éves ösztöndíjjal Konstantinápolyba utazott (lásd aukciónk 36. tételét). Barátjának levelében elsősorban utazása előkészületeiről számol be, valamint arról, hogy építész barátja Zrumeczky Dezső rendkívül rossz egészségi állapotban, halálán van, az orvosok már lemondtak róla, csak Istenben bízhatnak. Megjegyzi, hogy azért nem volt ideje barátját tavaly meglátogatni, mert Pesten kellett lennie a „koronázás dolgában” (Kós 1916-ban IV. Károly király koronázási ünnepségének díszlettervezője volt). [Zrumeczky Dezső (1883–1917) építész Kós Károly évfolyamtársa és barátja. Közösen tervezték meg a Fővárosi Állatkert épületeinek egy részét].

Hozzá tartozik egy másik megcímzett boríték Antal Géza számára, jobb felső sarkában Kós Károly sztánai műhelyének illusztrált, linómetszetes fejlécével.

5. Kós Károly saját kezű, tintával írt, aláírt levele Antal Gusztáv református lelkésznek, Szászrégenbe, „Kedves jó barátom” megszólítással. Kelt: Sztána, 942. jún. 22. Egy (292x210 mm-es, Kós Károly fejléces) levél, egy oldal és öt beírt sor, a hozzá tartozó, Kós Károly által megcímzett borítékban. „Arról van szó, hogy a katonaságnál igazolnom kell sürgősen, hogy nem vagyok zsidó, mert ha ezt igazolni nem tudom, mint zsidót irgalmatlanul elvisznek munkatáborba. Beküldettem kéznél levő okmányaimat, de reám parancsoltak, hogy egészítsem ki azokat apai nagyszüleim keresztleveleivel és házassági leveleivel […] Miután apai nagyszüleim szászrégeni szászok voltak, ott kaphatom meg az anyakönyvi kivonatokat […] Nagyon kérlek tehát, erigyj el személyesen lutheránus kollégádhoz és rövid úton bogarásszátok ki a két keresztlevelet és házasságlevelet.[…] Ne haragudj, hogy terhellek ezzel, sőt sürgetlek, de megbízom benned és tudom, hogy nem akarod öreg bátyádat munkatáborba küldeni a zsidók közé…” Antal Gusztáv az előző levélben szereplő Antal Géza Kispetri református lelkész fia volt.

6. Kós Károly saját kezű, tintával írt, aláírt levele Antal Gusztáv református lelkésznek, Szászrégenbe (Reghin), „Kedves barátom” megszólítással. Kelt: Kolozsvár, 1959. február 8. Egy (210x150 mm-es) levél, másfél sűrűn beírt oldal, a hozzá tartozó, Kós Károly által megcímzett borítékban. Kéri címzettet, mivel „A Bolyai-Egyetemnek egyik irodalomtörténeti hallgatója valami dolgozatában foglalkozván az én életrajzommal, kíváncsi az én származásomra ill. őseimre is…” járjon közben a szászoknál ükapja és dédapja, valamint esetleges többi őse anyakönyvi kivonataiért és egyéb papírjainak felkutatásáért.

7. Kós Károly saját kezű, tintával írt, aláírt levele Antal Gusztáv református lelkésznek, Szászrégenbe (Reghin), „Kedves jó Guszti öcsém” megszólítással. Kelt: Kolozsvár, 1959. III. 17. Két (210x150 mm-es) levél, három sűrűn beírt oldal, a hozzá tartozó, Kós Károly által megcímzett borítékban. Megköszöni címzett az előzőként leírt levélre küldött gyors válaszát, majd újabb segítséget kér származásával kapcsolatban. A levél további részében öregségéről és egyéb problémáiról panaszkodik.

Hozzá tartozik Kós Károly tintával írt német nyelvű autográf, aláírt levele „Gelehrter Herr Professor” megszólítással Gustav Müller professzor, szászrégeni evangélikus lelkész számára, melyet az előző levéllel közös borítékban küldött. Két levél, egy beírt oldal.

8. Kós Károly saját kezű, tintával írt, aláírt levelezőlapja Antal Gusztáv református lelkésznek, Szászrégenbe (Reghin), melyben boldog újévet kíván. Kelt: Kolozsvár, 1972. XII. 29. Mérete 101x148 mm, néhány tintával beírt sor, verzóján Glatz Oszkár festményének színes reprodukciójával.

9. Aracs István: A Kolozsvár-monostori ref. templom története. Szerkesztette --. (Kolozsvár, 1914. Gombos Ferencz „Lyceum” könyvnyomda.) 66 + [2] p. Szövegközti fényképekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált. A Kós Károly tervei alapján készült templomot 1913-ban adták át. Dedikált: „Antal Gézának igaz barátsággal Kós Károly. Sztána, 1914. IV. 26.” A címlapon Antal Gusztáv tulajdonosi névbejegyzése. Kós Károly által tervezett, gerincén erősen sérült és hiányos kiadói borítóban. Fűzése szétesett.

10. (Mihalik Lajos): A Kolozsvár-monostori református templom ismertetése. (Kolozsvár, 1914. Gombos Ferencz „Lyceum” könyvnyomda.) [2] + 14 + [4] p. (Klny. a Parochiális Kör által kiadott emlékkönyvből). Szövegközti fényképekkel és rajzokkal illusztrált. Dedikált: „Antal Gézának igaz barátsággal Kós Károly. Sztána, 1914. IV. 26.” Kós Károly által tervezett, illusztrált kiadói borítóban. A levelek alsó és felső széle ázott, foltos.

11. Debreczeni László (1903–1986) romániai magyar építész, grafikus, építészettörténész nyolc darab saját kezű, tintával írt, aláírt baráti hangvételű levele Antal Gusztáv református lelkésznek, Szászrégenbe (Reghin). A levelek közül három a Kós (Kosch) család eredetével foglalkozik, többször megemlítve „Károly bácsit” (Kós Károly). A többi inkább magánügyekről, egészségi állapotról szól.A levelek keltezése: 1. Budapest, 1939. I. 25. Három beírt oldal. 2–3. Palotailva, 1943. VII. 28. és 1943. aug. 19. Egy-egy beírt oldal, közös borítékban. 4. Kolozsvár, 1971. május 2. Két beírt oldal, borítékban. 5. Kolozsvár, 1979. nov. 24. Két beírt oldal borítékban, szélein egérrágta. A Kós család eredetével foglalkozik. 6. Kolozsvár, 1979. dec. 27. Két beírt oldal borítékban, szélein egérrágta. A Kós család eredetével foglalkozik. 7. Kolozsvár, 1980. jan. 20–27. Három levél, hat beírt oldal. Végig a Kós család eredetével foglalkozik. 8. Kolozsvár, 1986. márc. 6–7. Két beírt oldal, borítékban.

12. Debreczeni László: A mi művészetünk. Írta és rajzolta --. Kolozsvár, 1940. Az Ifjú Erdély kiadása („Grafica” ny.) 128 + [4] p. A szerző, Kós Károly és Thoroczkai Wigand Ede épületrajzaival gazdagon illusztrált. A címlapon tulajdonosi névbejegyzés: „Debreczeni László Kvár, 1940. nov. 6.” A kötetbe helyezve Debreczeni László 1978-ban Kolozsváron a Korunk Galériában rendezett kiállításának nyomtatványa.

Dedikált. Fűzve, kiadói borítóban. Rendkívül érdekes, igen gazdag, unikális darabokból és ritkaságokból álló gyűjtemény.