Honterus Antiquaritat

105. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

A 60×100 mm-es albumin, monokróm vizitkártya a budai oldalról, nagyjából a mai Fátyol utcából felvéve. Tételünkön nincs megnevezés. Hasonló látképet a Zograf & Zinsler cég készített ugyanebben az időben, 50 méterrel feljebb. A háttérben a Ferences templom tornya és a régi pesti városháza óratornya is látszik a kilátókarzattal. Az előtérben a még kiépítetlen rakpart teherhajóval és számos kőrakással - hátul palánkkal -, mintha éppen ekkor végeznék a kiépítési munkálatokat. A templomtól balra és jobbra lévő épületeket az egyházközség Hild Józseffel bérházzá és saját kolostorukká alakíttatták át 1840-ben. Ezért is nevezték ezután az épületegyüttest Görög-udvarnak. A homlokzaton a J. G. Schopper felirat olvasható, amely híres vaskereskedés volt.
Az itt élő, nagyszámú görög és macedo-román (cincár) közösség 1801-ben szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére Jung József tervei alapján épült templomukat. Az 1860-as évek derekán került sor a pesti Duna-part Lánchídtól délre eső szakaszának szabályozására. A városképi és a Duna-parti látképben hangsúlyosabb megjelenés érdekében a pesti görög egyházközség Ybl Miklóst bízta meg magasabb toronysisakok megtervezésével. Több variáció megrajzolása után a végső változatot Pest város tanácsa 1873. március 13-án engedélyezte. Ybl a háromemeletes visszafogott, késő barokk főhomlokzatot is jelentősen átalakította. A tornyokat ugyancsak timpanonnal fejezte be, ezekre került rá az alul íves szakaszokkal kezdődő, sarkain vázákkal díszített, majd hasáb, végül gúlaformákból álló összetett toronysüveg, a csúcsán kereszttel. A templom déli tornya a II. világháború idején elpusztult. Évtizedekig torzó maradt, ám a tavalyi évben az új toronysisak a helyére került. Így ismét régi pompájában tündököl. Történetét Krúdy Gyula is megírta Pesti album c. kötetében.
Korai, ritka fénykép fővárosunkról.