Studio Antikvárium

27. Bücherauktion

(elmélkedésekkel, tanúságokkal) az ö hét, örömét és hét epeségét; az ö tizenkét chillagu koronáját; nevének ’s nevezetinek, és az olvasónak magyarázattyát; az ö nagy méltóságát; e’ vilagon valo foglalatosságát; és az ö segitségül hivását, a’ litániakkal.
[Bécs] Bechbe, 1631. Formika Maté ny. [2] + 446 + [4] p.
A ferences szerző műve a magyarországi Mária kultusz első nyomtatott magyar nyelvű feldolgozása. Az ekkor megformálódó, nemcsak egyházi, hanem politikai jelentőséget is kapó Regnum Marianum és Patrona Hungariae gondolat egyik alapvető darabja. A mű Szűz Máriához, az ő nevéhez, életéhez, ünnepeihez kapcsolódó, azok történetére, tartalmára vonatkozó verses és prózai elmélkedéseket, imádságokat és prédikációkat közöl. Enciklopédikus igénnyel mindarról szót ejt, amely bármilyen módon ehhez a kérdéshez tartozik. A munka témájában, módszereiben középkori mintákat elevenít fel, a kódexekben megőrződött forrásokon kívül nagyon erősen támaszkodik egykori rendtársa, Temesvári Pelbárt Stelláriumára.
A szerző könyvét a ferencesek és a klarisszák harmad rendjébe tartozó világi asszonyok számára állította össze. Mivel ők nem tudtak latinul, ezért művét magyar nyelven írta, ebben is követve elődeit, hiszen számos nyelvemlékünk keletkezett hasonló okoknak köszönhetően.
A címlap hátán található, Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló fametszet Ferenczffy Lőrinc tulajdonában volt, így minden bizonnyal a mecénási tevékenységéről ismert királyi titkár is közreműködött egykori iskolatársa kötetének kiadásában. A mű ajánlása Eszterházy Miklós nádor feleségéhez, Nyáry Krisztinához szól. A szerző ekkor a nádor által építtetett, 1630 novemberében felszentelt kismartoni ferences rendház főnöke, a nádor és felesége udvari prédikátora volt. Kopcsányi Márton (1579–1638) az olmützi jezsuitáknál végzett tanulmányait követően az esztergomi káptalanban kapott kanonoki stallumot. Erről azonban 1608-ban lemondott, és a ferencesek mariánus provinciájának tagjai közé lépett. Nagyszombatban, Pozsonyban, Győrben működött, egyre nagyobb megbecsülést és rendi tisztségeket kapott. Életét Kismartonban fejezte be.
RMNy 1489. RMK I. 596. Mayer 1141.
Korabeli, fatáblás, három bordára fűzött, vaknyomásos, kopott aranyozású egészbőr kötésben, poncolt aranyozású lapszélekkel, két záró kapoccsal, az első kötéstábla közepébe a Szűz Mária képe préselve. A kötésen apró kopások, sérülések, de összességében gyönyörű példány.