Központi Antiquariat

168. Könyvárverés

28 dokumentum.
Századokon átívelő unikális politikatörténeti időutazás huszonhét magyar államférfi – gróf Andrássy Gyulától Kállai Gyuláig – saját kezű aláírásával ellátott levele nyomán. Írásaik tartalma és formája betekintést nyújt egyrészt Magyarország különböző történelmi korszakainak állami- és közügyeibe, másrészt szerzőik személyiségébe.
Aláírók: I. Ferenc József (1830–1916) osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója, Andrássy Gyula (1823–1890), a Magyar Királyság 3. miniszterelnöke, Lónyay Menyhért (1822–1884), a Magyar Királyság 4. miniszterelnöke, Szlávy József (1818–1900), a Magyar Királyság 5. miniszterelnöke, Tisza Kálmán (1830–1902), a Magyar Királyság 8. miniszterelnöke, Szapáry Gyula (1832–1905), Magyarország 9. miniszterelnöke, Esterházy Móric (1881–1960) a Magyar Királyság 20. miniszterelnöke, Wekerle Sándor (1848–1921), a Magyar Királyság 10. miniszterelnöke, Széll Kálmán (1843–1915), a Magyar Királyság 12. miniszterelnöke, Khuen-Héderváry Károly (1849–1918), a Magyar Királyság 13. miniszterelnöke, Lukács László (1850–1932), a Magyar Királyság 18. miniszterelnöke, Friedrich István (1883–1951), a Magyar Királyság 31. miniszterelnöke, Huszár Károly (1882–1941), Simonyi-Semadam Sándor (1864–1946), Teleki Pál (1879–1941), Bethlen István (1874–1946), Imrédy Béla (1891–1946), Bárdossy László (1890–1946) a Magyar Királyság 33. miniszterelnöke, Kállay Miklós (1887–1967), A Magyar Királyság 34. miniszterelnöke, Sztójay Döme (1883–1946), a Magyar Királyság 35. miniszterelnöke, Szálasi Ferenc (1897–1946), Magyarország nemzetvezetője, Horthy Miklós (1868–1957) Magyarország kormányzója, Tildy Zoltán (1889–1961), Dinnyés Lajos (1901–1961), a második magyar köztársaság 2. miniszterelnöke, Nagy Imre (1896–1958), Kádár János (1912–1989), Kállai Gyula (1910–1996), a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 9. elnöke.
A tételben a fentnevezett miniszterelnökök vagy kormányzók autográf aláírásával ellátott 9 kézirat és 4 nyomtatvány, két kivétellel fejléces és papírfelzetes pecséttel ellátott papíron, valamint 15 fejléces gépirat szerepel, hozzá két borítékkal. Államfőink hivatali leveleinek tartalma a kinevezéseken és nyugállományba helyezéstől az országgyűlési meghívókon vagy épp személyesebb ügyek taglalásán át a politikai intézkedések végrehajtásának parancsáig széles kört ölel fel. Betekintés gyanánt álljon itt néhány példa.
Gróf Andrássy Gyula, két nappal miniszterelnöki kinevezése előtt, mint honvédelmi miniszter Budán 1867. november 16-án írta előterjesztését gróf Lónyay Menyhértnek: „Legkegyelmesebb Úr! Szilágyi Péter Csanád megyei dombegyházi lakosnak […] folyamodványa, melyben kéri, hogy […] 1849 évben a császári királyi hadseregnek vágómarha hajtás által állítólag tett szolgálatáért kiszolgáltatandó jutalomdíj iránti kérvénye elintéztessék." Andrássy nem támogatja Szilágyi ügyét, mert részben valótlannak véli állítását, valamint már amúgy is kapott jutalmat ez okból kifolyólag. „[N]agyobb kárpótlási igényeket támogató okok pedig fen nem forognak.” Ferenc József majd egy hónapra rá jegyezte rá az okiratra, hogy Szilágyi „kérvénye elmozdítassék”.
Friedrich István (1883–1951) miniszterelnök a fegyverszüneti bizottságnak címzett levelében ismerteti azt a kellemetlen ügyet, amikor a román megbízottak a magyar központi egészségügyi anyag- és gyógyszerraktár anyaga elszállítását tervezték, ám az ennek megakadályozására érkező Reginald Gorton angol és Harry Hill Bandholz amerikai tábornokok dolgavégezetlenül távoztak, mert az ügyeletes tiszt ebédszüneten volt. Friedrich kéri a bizottságot, hogy a népegészségügyi miniszter által az ügyben elrendelt vizsgálat eredményét ismertesse az ügyben érintett entente tábornokokkal.
Gróf Bethlen István (1874–1946) miniszterelnök 1907. január 15-án kelt szigorúan bizalmas levele gróf Csáky Károly m. kir. honvédelmi miniszterhez, melyben felhívja figyelmét a Magyar Szemle címen megindult havi folyóirat kulturális jelentőségére és azon szempontokra, melyek a folyóirat útján a művelt középosztály helyes politikai tájékoztatásához fűződnek, valamint emlékezteti, hogy nem tett eleget ezzel kapcsolatos kérésének, miszerint a hatáskörében működő hivatalok és hatóságok részére 150 példányra fizessen elő. Ez alkalommal nyomatékosan kéri, hogy kérését Csáky okvetlen teljesítse.
Szálasi Ferenc (1897–1946), Magyarország nemzetvezetője (1944. október 16. – 1945. március 28.), 1942. június 5-én Budapesten kelt levelében így üdvözli a címzettet: „Nemzetes Kovács József testvérnek. Testvér! A beküldött verset igaz magyar szeretettel köszönöm. Kérem, hogy a hungarista munkaállam megvalósításáért vívott áldozatos harcunkban egyetértésben, tudásunknak és szorgalmunknak legjavát adva, dolgozzanak hittel és rendületlen kitartással. Hungarista köszöntéssel: Kitartás! Szálasi Ferenc”

1. Gróf Andrássy Gyula (1823–1890), a Magyar Királyság 3. miniszterelnökének (1867. február 17. – 1871. november 14.), gróf Lónyay Menyhértnek címzett Budán 1867. november 16-án kelt előterjesztése Szilágyi Péter, a hadseregnek nyújtott szolgálatáért kárpótlása ügyében.
Kézirat, 3 beírt oldal Ferenc József és Andrássy Gyula autográf aláírásával.

2. Gróf Lónyay Menyhért (1822–1884), a Magyar Királyság 4. miniszterelnöke (1871. november 14. – 1872. december 4.) Budán, 1867. május 16-án, mint az Andrássy-kormány pénzügyminisztere értesíti a címzettet, báró Splény Bélát (1819–1899) pénzügyminiszteri osztálytanácsossá történő kinevezéséről.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Pénzügyminiszter fejléces, papírfelzetes, viaszpecséttel és bélyeggel ellátott papírján, Lónyay Menyhért autográf aláírásával.

3. Szlávy József (1818–1900), a Magyar Királyság 5. miniszterelnöke (1872. december 4. – 1874. március 21.), Pesten 1872. január 1-én kelt levelében mint Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter tájékoztatja Sebes Pál miniszteri fogalmazót a központi távirdai osztályba miniszteri titkárrá történt kinevezéséről.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Földművelés-, ipar- és kereskedelemügy magyar királyi miniszterének fejléces papírján, Szapáry Gyula autográf aláírásával. A papírfelzetes viaszpecsét hiányzik, helyén foltosodás. A verzon címzés bélyeggel.

4. Tisza Kálmán (1830–1902), a Magyar Királyság 8. miniszterelnöke (1875. október 20. – 1890. március 13.), Budapesten, 1887. június 11-én értesíti báró Splény Bélát, hogy nyugállományba vonulásának előterjesztését Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége jóváhagyta. Egyben tolmácsolja az uralkodó legmagasabb elismerését a báró a kincstári bányászat érdekeinek előmozdítása ügyében tett negyedévszázadot meghaladó szolgálatáért.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Pénzügyminiszter fejléces, papírfelzetes viaszpecséttel ellátott papírján, Tisza Kálmán autográf aláírásával.

5. 1884-es Országgyűlési meghívó báró Splényi Béla pénzügyminiszteri tanácsos, országgyűlési képviselő részére Ferenc József és Tisza Kálmán autográf aláírásával.
Nyomtatvány, a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium fejléces papírján, papírfelzetes viaszpecséttel. Méret: 53,7x38,5cm

6. Gróf Szapáry Gyula (1832–1905), Magyarország 9. miniszterelnöke (1890. március 13. – 1892. november 17.), a levél keltekor, Budapesten, 1884. május 2-án kelt levelében mint pénzügyminiszter (1878–1887) utasítja báró Splény Bélát, hogy a nagyági k. és társ. aranybányamű hármas bizottságának és verespatak-orlai m.k. és társ. bányát illető bányatársulati gyűlésén vegyen részt és a m. kir. bánya kincstár érdekeit megfelelően képviselje.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Pénzügyminiszter fejléces, papírfelzetes viaszpecséttel ellátott papírján, Szapáry Gyula autográf aláírásával.

7. gróf Esterházy Móric (1881–1960), a Magyar Királyság 20. miniszterelnöke (1917. június 15. – augusztus 20.) autográf aláírása az általa alapított és vezetett Csákvári Földműves Iskola Somogyi Pál nevére Csákváron 1907. június 25-én kiállított bizonyítványán található.
Kézírással kitöltött, illetékbélyeggel ellátott nyomtatvány Esterházy Miklós Móricz autográf aláírásával.

8. Wekerle Sándor (1848–1921), a Magyar Királyság 10. miniszterelnöke (1892. november 17. – 1895. január 14.) Budapesten 1907. január 15-én tájékoztatja Jekelfalussy Lajos (1848–1911) m. kir. honvédelmi minisztert, hogy támogatja Blancz Jenő m. kir. honvéd őrnagy özvegyének felségfolyamodványát, miszerint számára a 800 korona nyugdíja mellett évi 200 korona kegydíj járhasson.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Pénzügyminiszter fejléces papírján, Wekerle Sándor autográf aáírásával.

9. Széll Kálmán (1843–1915), a Magyar Királyság 12. miniszterelnöke (1899. február 26. – 1903. június 27.), Budapesten, 1887. január 30-án kelt levelében értesíti báró Splényi Bélát, hogy a pénzügyminisztériumban rendszeresített miniszteri tanácsossá lépteti elő.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Pénzügyminiszter fejléces, papírfelzetes viaszpecséttel, bélyeggel ellátott papírján, Széll Kálmán autográf aláírásával.

10. Gróf Khuen-Héderváry Károly (1849–1918), a Magyar Királyság 13. miniszterelnöke (1910. január 17. – 1912. április 22.), Budapesten 1911. június 9-én kel levelében kinevezi Decleva Rezsőt (1881–?), a magyar királyi belügyminisztérium fizetés nélküli miniszteri segédfogalmazóját és főispáni titkárt miniszteri segédfogalmazóvá.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Belügyminisztérium fejléces, papírfelzetes viaszpecséttel ellátott papírján, Khuen-Héderváry Károly autográf aláírásával. A pecsét kissé megrongálódott.

11. Lukács László (1850–1932), később a Magyar Királyság 18. miniszterelnöke (1912. április 22. – 1913. június 10.), Budapesten 1902. június 30-án kelt levele Martonffy József m. kir. pénzügyi számtisztnek saját kérelmére történt hivatali áthelyezéséről.
Kézirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Pénzügyminiszter fejléces, papírfelzetes viaszpecséttel ellátott papírján, Lukács László autográf aláírásával.

12. Friedrich István (1883–1951) a Magyar Királyság 31. miniszterelnöke (1919. augusztus 7. – 1919. november 24.), egyben kereskedelemügyi és belügyminiszter. A fegyverszüneti bizottságnak Budapesten 1919. szeptember 23-án címzett levelében ismerteti azt a kellemetlen ügyet, amikor a román megbízottak a magyar központi egészségügyi anyag- és gyógyszerraktár anyaga elszállítását tervezték, ám az ennek megakadályozására érkező Reginald Gorton angol és Harry Hill Bandholtz amerikai tábornokok dolgavégezetlenül távoztak, mert az ügyeletes tiszt ebédszüneten volt. Friedrich kéri a bizottságot, hogy a népegészségügyi miniszter által az ügyben elrendelt vizsgálat eredményét ismertesse az ügyben érintett entente tábornokokkal.
Gépirat másolata, 1 beírt oldal, Friedrich István miniszterelnök autográf aláírásával.

13. Huszár Károly (1882–1941), Magyarország miniszterelnökének (1919. november 24. – 1920. március 15.) 1920. február 11.-én kelt levele a Szövetséges Katonai Misszióhoz, melyben kifejti, hogy a tudomására jutott miszerint Temesváron a román megszálló csapatok összeesküvés vádjával mintegy 200 embert tartóztattak le és tartanak fogva durva körülmények között, és kéri a méltányos bánásmódot, valamint az igazságos vizsgálat lefolytatása után a foglyok szabadon bocsátását.
Gépirat, francia, 1 beírt oldal., Huszár Károly autográf aláírásával.

14. Simonyi-Semadam Sándor (1864–1946), a Magyar Királyság 25. miniszterelnöke (1920. március 15. – 1920. július 19.) 1920. április 16-án kelt levele a Szövetséges Katonai Misszióhoz. A miskolci katonai vezetés tudatta, hogy a cseh hatóságok letartoztatták Mosoly Géza miskolci lakost, amikor az barátját Beregszászon meglátogatta. Simonyi-Semadam arra kéri az 1919. augusztus 6-án felállt Szövetséges Katonai Missziót – amelynek fő feladata a román seregek távozásának felügyelete volt –, hogy avatkozzanak közbe a fogoly elengedése végett. Az angol–francia–olasz–amerikai négyhatalmi tábornoki kar Harry Hill Bandholtz, Reginald Gorton tábornok, Jean César Graziani és Ernesto Mombelli tábornokokból állt.
Gépirat, francia, 1 beírt oldal, Simonyi-Semadam Sándor autográf aláírásával.

15. Gróf Teleki Pál (1879–1941), Magyarország miniszterelnöke (1920. július 19. – 1921. április 14., 1939. február 16. – 1941. április 3.) mint vallás- és közoktatásügyi miniszter Budapesten, 1938. június 30-án kelt levelében kinevezi dr. Pamlényi Istvánné, szül. Schmitt Annát a m. kir. állami óvónőképző intézetének rendes tanárává.
Gépirat, 1 beírt oldal, a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter fejléces, papírfelzetes viaszpecséttel ellátott papírján, Teleki Pál autográf aláírásával.

16. Gróf Bethlen István (1874–1946) miniszterelnök (1921. április 14. – 1931. augusztus 24.) Budapesten 1907. január 15-án kelt szigorúan bizalmas levele gróf Csáky Károly m. kir. honvédelmi miniszterhez, melyben felhívja figyelmét a Magyar Szemle címen megindult havi folyóirat kulturális jelentőségére és azon szempontokra, melyek a folyóirat útján a művelt középosztály helyes politikai tájékoztatásához fűződnek, valamint emlékezteti, hogy nem tett eleget ezzel kapcsolatos kérésének, miszerint a hatáskörében működő hivatalok és hatóságok részére 150 példányra fizessen elő. Ez alkalommal nyomatékosan kéri, hogy kérését Csáky okvetlen teljesítse.
Gépirat, 1 folio, a Miniszterelnök fejléces papírján, Bethlen István autográf aláírásával. A verzon piros ceruzás aláhúzással.

17. Imrédy Béla (1891–1946), a Magyar Királyság 31. miniszterelnöke (1935. január 6. – 1938. május 14.), pénzügyminiszteri funkciójában Budapesten, 1933. október 17-én kelt levelében Vitéz Szentkeresztesy Henriket a légügyi hivatal kirendelt vezetőjének nevezi ki.
Gépirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Honvédelmi miniszter fejléces, szárazpecsétes papírján, Imrédy Bél autográf aláírásával.

18. Bárdossy László (1890–1946) a Magyar Királyság 33. miniszterelnöke (1941. április 3. – 1942. március 7.). Bárdossy 1922-ben került a Külügyminisztérium sajtóosztályára, amelynek 1924-ben kinevezett vezetője lett. 1925. november 25-én kelt, Csáky Károly (1873–1945) honvédelmi miniszternek írt levelében mint miniszteri tanácsos részletesen beszámol egy Szemere István nevű hírlapíró különböző német nagyvárosokban a Honvédelem című lap nevében elkövetett szélhámosságairól. E szavakkal zárja sorait: „Nagyméltóságod ez ügyben tett nagybecsü intézkedéséről mielőbbi értesítést kérek, hogy a magyar presztizsen esett csorbát mielőbb enyhítsük.”
Gépirat, 5 beírt oldal, a Magyar Kir. Külügyminisztérium Sajtóosztálya fejléces papírján, Bárdossy László autográf aláírásával. A szövegben kék és fekete ceruzás aláhúzásokkal.

19. Kállay Miklós (1887–1967), a Magyar Királyság 34. miniszterelnöke (1942. március 9. – 1944. március 22.), Budapesten 1942. augusztus 26-án kelt levelében miniszteri fogalmazóvá lépteti elő dr. Mokcsay Sándort, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa miniszteri segédfogalmazóját.
Gépirat, 2 beírt oldal, a Magyar Királyi Miniszterelnökség fejléces, papírfelzetes pecséttel ellátott papírján, Kállay Miklós autográf aláírásával.

20. Sztójay Döme (1883–1946), a Magyar Királyság 35. miniszterelnöke (1944. március 22. – augusztus 29.), 1936–1944 között Magyarország berlini követeként teljesített szolgálatot. Ekkor keletkezett a „vitéz nemes nagybaczoni” Nagy Vilmos (1884-1976) honvédelmi miniszterhez Berlinben, 1943. március 23-án kelt levele, melyben Gustav Adolf von Wulffen tábornok kérésére megküldi Nagy Vilmos potsdami látogatását megörökítő fényképet.
Gépirat, 1 beírt oldal, a M. Kir. Követ fejléces papírján, Sztójay Döme autográf aláírásával, címzett borítékkal.

21. Sztójay Döme (1883–1946) miniszterelnöksége idejéből származik a címzett („Nagyméltóságú Főispán Úr”) az I. m. kir. honvéd hadtest területére kiterjedő országmozgósítási kormánybiztossá történő kinevezése és minisztériumba rendelése.
Gépirat, 1 beírt oldal, a Magyar Királyi Miniszterelnökség fejléces papírján, Sztójay Döme autográf aláírásával, hozzá a Miniszterelnökség címzetlen borítékjával. A lap felső részén foltosodás.

22. Szálasi Ferenc (1897–1946), Magyarország nemzetvezetője (1944. október 16. – 1945. március 28.), 1942. június 5-én Budapesten kelt levelében így üdvözli a címzettet: „Nemzetes Kovács József te tvérnek. Testvér! A beküldött verset igaz magyar szeretettel köszönöm. Kérem, hogy a hungarista munkaállam megvalósításáért vívott áldozatos harcunkban egyetértésben, tudásunknak és szorgalmunknak legjavát adva, dolgozzanak hittel és rendületlen kitartással. Hungarista köszöntéssel: Kitartás! Szálasi Ferenc”
Gépirat, 1 beírt oldal, a Nyilaskeresztes Párt logós papírján.

23. Csatay Lajos magyar királyi honvédelmi miniszter által Magyarország Főméltóságú Kormányzójához intézett augusztusi felterjesztését, melyben Rieger Ignác m. kir. gazdászati alezredes nyugállományba helyezését kéri. A felterjesztés alatt található jóváhagyó legfelsőbb elhatározást Horthy Miklós Magyarország kormányzója (1920. március 1. – 1944. október 16.) és Csatay Lajos írta alá 1944. szeptember 18-án, Budapesten.
Gépirat, 3 beírt oldal, Csatay Lajos autográf aláírásával.

24. Tombor Jenő honvédelmi miniszter Budapesten 1946. június 24-én kelt felterjesztése Tildy Zoltán (1889–1961) miniszterelnök (1945. november 15. – 1946. február 1.), akkori köztársasági elnökhöz Kiss István honvéd kegyelmi ügyében. Kiss előre megfontolt szándékkal felrobbantotta feleségét, aki ezt túlélte. Kiss büntetését félbeszakították, mert vállalkozott a fel nem robbant lövedékek hatástalanítására. Tombor erre hivatkozva, valamint arra való tekintettel, hogy Kiss rendes polgári foglalkozással rendelkezik és politikai magatartása ellen sem merült fel kifogás kéri Tildyt, hogy kegyelemből engedje el a büntetés hátralévő részét.
Gépirat, 3 beírt oldal, Tombor Jenő és Tildy Zoltán autográf aláírásával.

25. Dinnyés Lajos (1901–1961), a második magyar köztársaság 2. miniszterelnöke (1947. május 31. – 1948. december 10.) 1948. március 17-én Budapesten kelt, a 8.900/1947. Korm. rendelet 5. §-a alapján alakult Bizottsághoz címzett előterjesztésében kéri a jegyzőkönyveiben szereplő, a honvédelmi tárca körében történt nyugdíjmegvonás ügyében készített javaslatok határozattá emelését.
Gépirat, Dinnyés Lajos, valamint a négy hozzájáruló autográf aláírásával: Rákosi Mátyás (1892–1971) miniszterelnökhelyettes, később a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2. elnöke (1952. augusztus 14. – 1953. július 4.), Szakasits Árpád akkori miniszterelnökhelyettes, dr. Nyárádi Miklós akkori pénzügyminiszter, Veres Péter honvédelmi miniszter autográf aláírásával.

26. Nagy Imre (1896–1958), a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 3. (1953. július 4. – 1955. április 18.) majd 5. (1956. október 24. – november 12.) elnöke, ekkor az MKP, majd az MDP Központi vezetőségének és a Politikai Bizottságnak tagjaként Veres Péter honvédelmi miniszterhez Budapesten 1947. december 13-én írt levele, melyben a koránál fogva nyugállományba készülő Sasvári Mihály alhadnagy szolgálatban maradását kéri.
Gépirat, 1 folio, az Országgyűlés elnöke fejléces papírján, a Magyar Honvédelmi miniszter pecsétjével, Nagy Imre autográf aláírásával.

27. Kádár János (1912–1989), a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 6. majd 8. elnöke (1956. november 4. – 1958. január 28. és 1961. szeptember 13. – 1965. június 30.), a Magyar Népköztársaság államminisztere (1958. január 28. – 1961. szeptember 13.) Budapesten, 1960. január 9-én kelt levele „Temes Jenő elvtársnak. Kedves Temes elvtárs! Megkaptam levelét és annak mellékleteként küldött fényképet. Hálásan köszönöm jókívánságait és a képet. Kérem Önt, fogadja legjobb kívánságaimat az uj esztendőre. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János.”
Gépirat, 1 folio, a Magyar Szocialista Munkáspárt fejléces papírján és pecsétjével. Méret: 14,5×20,9cm

28. Kállai Gyula (1910–1996), a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 9. elnökének (1965. június 30. – 1967. április 14.) 1974. április 4-re szóló meghívója hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából.
Nyomtatvány, színes meghívó kártya, Kállai Gyula autográf aláírásával. Méret: 9,4×16,7cm