Honterus Antiquaritat

79. Bücherauktion

Rajzolta: Leopold Hopp, 1813. május 11. keltezéssel.
A rézlelőhelyet 1785-ben egy Opra János nevű timaföldi pásztor fedezte fel, a termelés 1803-ban indult meg. A bánya eleinte állami kézben volt, majd 1820-ban 5000 váltó forintért eladták a Zakariás-családnak, akiknek jó kezelésének hála a bánya hamar felvirágzott és évi 8-10000 forint jövedelmet hozott. A bánya további története is érdekes, ezt itt Orbán Balázsnak A Székelyföld leírásából vett szavaival közöljük: „…az absolutistikus korszakban, brassai szászokból és külföldiekből alakult részvénytársulat kerité kezére ezt, valamint hazánknak csaknem minden bányáit (Füle, Sz.-Keresztbánya, Rusberg, Sz.-Domokos). A Zakariás testvéreknek potom árt igértek e bányáért, de azok azt semmiképen eladni nem akarták. Igy nem boldogulhatván, cselhez folyamodtak; ugyanis alább nyitottak bányát oly helyen, hol nagyon kevés ércz mutatkozott, a nyitott bányát nagy mérvben kezdették müvelni, nemcsak idegen bányászokkal, hanem rendkivüli nagy munkabér igéretével, a Zakariások bányászait és munkásait is odacsábiták, mi által Zakariáséknál a munka felakadt, megállott, s elvégre is arra kényszerültek, hogy bányájukat akarva, nem akarva eladják oly árban, a hogy a részvénytársulatnak kedve volt megvenni. Az ilyképpen kézre keritett bányát, most elég nagyszerüséggel s roppant jövedelemmel kezelik, elannyira, hogy évenként 3000 mázsa rózsaréz kerül ki innen, mely oly jó hirben áll, hogy a purával párhuzamositják s 5-6 fttal mindig drágább a felső-magyarországi réznél.”
Négy kéziratos lap, a lapok mérete: 64 x 49 cm. Az első két lapon a József-tárna, a harmadik lapon a Ferdinánd-tárna, a negyedik lapon a tárnák, a felszíni fejtések és a különböző létesítmények elhelyezkedésének térképe látható.
A lapok az eredeti díszes, kéziratos címzésű papíyrmappában. Megkímélt állapotban.