Darabanth Auktionshaus

Fair Partner ✔
499-500. Gyorsárverés

1647. [Oklevél] III. Ferdinánd magyar király (ur. 1637-1657) birtoktesteket ad át I. Rákóczi György győztes erdélyi fejedelemnek az 1645-ben megkötött linzi béke szellemében, a korábbi ellenségeskedés helyetti béke megőrzésének érdekében.
[Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] 2 + [2] p. Folio.
Latin nyelvű nyomtatványunk egy 130 évvel korábbi, 1647-es keltezésű birtoklevél nyomtatott megerősítése. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (ur. 1630-1648) a magyarországi protestánsok védelmében, illetve saját pozíciói erősítése érdekében 1644-ben a svédek és franciák oldalán belépett a harmincéves háborúba, a következő évek során pedig komoly vereségeket mért III. Ferdinánd király (ur. 1637-1657) császári hadaira. A háborúságot lezárandó megkötötte III. Ferdinánd császár-királlyal a linzi békét, mely a hét felső-magyarországi vármegyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa) Erdélynek ítélte, néhány, a területen található várral egyetemben. A linzi békekötés után két évvel keletkezett eredeti oklevelünk azért született, mert a szatmári láp erősségét, Ecsed várát és birtokait - a császári-erdélyi hadakozások meghatározó katonai objektumát - a linzi béke a vármegyék váraival szemben nem engedte át, hanem az engedelmesebbnek tartott Bethlen-örökösök számára tartotta fenn, 1647-ben viszont az iktári Bethlen-ág utolsó örököse, idősebb Bethlen István is elhunyt, így a klauzula elhárulásával az ecsedi erősség végül I. Rákóczi György uralmába került. Az oklevél eredetije 1647. május 7-én, Bécsben kelt. A birtok-adásvételi irat a szatmári-szabolcsi sík számos korabeli helynévi adatát közli.
Jó állapotú lap, hajtogatva.