Antiquarium Hungaricum

31. Buchauktion

[Bp?] 1908. 2 lev 17x21,2 cm
Keletkezési körülményeiről Ady Endre összes versei IV. kötet (kritikai kiadás) ír a legbővebben. Szerinte a vers kézirata nem maradt fenn, viszont hasonmása megjelent Révész Béla: Ady Endre tragédiája I-II 1924-es kiadásában természetesen Boncza Berta sorai nélkül.A kéziratot Ady 1908. szept. 24-én küldte Érmindszentről Osvátnak. A cethal-motívumra többen, többféle magyarázatot adnak a kritikai kiadásban: Vajtó László szerint Jób könyve, Oláh Gábor egy indus-képzet, Földessy Gyula egy ősi finnugor isten-képzet, Sára Péter egy kalotaszegi mítosz inspirálciójának tudják be a verset.Azonban Ady gyermekként, diákként gyakran járt apai nagyszüleinél Szilágylompérten. Ekkor sokat időzött a falu 235 éves református templomában, melynek festett, kazettás mennyezetén szokatlan módon háromszor is szerepel Jónás és a cethal motívuma. Érzékeny lelkét megérinthette a bibliai történet, élményét ebben a versben dolgozta fel: véli Ozsváth Sándor Ady titokzatos temploma és a nagy Cethal című tanulmányában. Ady istenes verseinek sorában kiemelkedő helyet foglal el ez a költemény. Az Istennel vitázó, teljességet kereső költő a magyar irodalom legszebb verseit alkotta és ezek sorába illeszkedik ez is. A vers nyomtatásban először a Nyugat 1908/19., okt. 1-i számában jelent meg, majd kötetben Az Illés szekerén-be került, ami 1909-es megjelenési dátummal, de már 1908. decemberében látott napvilágot. A költő sokat küzdött a kiadó Singer és Wolfner céggel, nem csak a tiszteletdíjról, de a kötet kivitele sem tetszett neki: "Nekem a könyvem megjelent. Majd elküldöm nektek: csunya, utálom." - írta Diósy Ödönnek december 23-án. A kézirat 8. és 9. sorában látható javítások a költő tökéletességre való törekvését fejezik ki. Az első lap jobb felső sarkán Osvát Ernő, a Nyugat főszerkesztője kétszavas, a nyomdának szóló feljegyzése (garm. ritka) látható. A kézirat további sorsa is követhető: az Ady-hagyatékkal az özvegy Boncza Bertához, Csinszkához került. Ő később gyakran ajándékozott barátainak, orvosainak egy-egy Ady relikviát, kéziratot. Így adta ezt a kézirat "Kemény Simonnak - Ady Endre és Csinszka barátjának hűséggel és szeretettel Ady helyett is Csinszka 1932. Karácsonyán Budapest." Kemény Simon (1883-1945.) költő, kritikus, Ady nagy tisztelője. A kézirat két lapját Ady Endre összes verseinek 1930-as kiadásába ragasztották. Az idők során a könyv teljesen tönkrement, gerince leszakadt, de feladatát teljesítette: megvédte a költőóriás kéziratát az utókornak. Ady verskézirat az utóbbi években mindössze kétszer szerepelt árverésen Múzeum 12/149. és Központi 111/47.) de mindkét példány gyengébb állapotban került kalapács alá. Rendkívüli irodalomtörténeti ritkaság!
Vízjeles, enyhén sárgult papíron. Vízszintesen erős, függőlegesen halvány hajtásnyomokkal, jó állapotban