Szőnyi Antiquariat

34. Bücherauktion

Lugduni [Lyon], 1514. június 3. Bernardus Lescuyer pro Johanne Koberger. 288 sztl. lev.
Tizenötödik kiadás. RMK III. 191. Borda: Műgyűjtó Magyarok 5/29.
Hozzákötve:
Pomerium Sermonum Quadragesimalim…I. De penitentia… II. De vitijs in genere specie. III. De decalogi preceptis. [Nagyböjti beszédvázlatok a bűnbánatról, a bűnről és a Tízparancsolatról.]
Lugduni [Lyon], 1514. július 26. Bernardus Lescuyer pro Johanne Koberger. 93 sztl. lev., a 94. üres.
Tizenötödik kiadás. RMK III. 193. Borda 29.
Hozzákötve:
Sermones Pomerij De Tempore. [Vasárnapokra és az egyház állandó ünnepeire írott beszédek.]
Lugduni [Lyon], 1514. március 23. Bernardus Lescuyer pro Johanne Koberger. 215 sztl. lev.
Tizenötödik kiadás. RMK III. 192. Borda 31.
E rész címlapja és 7 levele (Tabula partis hyemalis) összesen tehát 8 levél a ppp és qqq ívjelű levelek közé lett kötve. Az RMK által jelzett „Tabula partis aestivalis 6 sztl. lev.” kötetünk végén nem található, bár a kolofonnal zár.
Temesvári Pelbárt (keresztneve talán Paulus, rendi neve Pelbartus, ő magát Pelbartus de Themeswarnak írta) a magyar középkor legjelentősebb prédikátora, a külföldön leggyakrabban kiadott magyar szerző, korának és a prédikációs irodalomnak klasszikusa. A középkori magyar szentbeszéd-irodalom általa foglalta el helyét az európai keresztény köztudatban. 1435 táján Temesváron született, a krakkói egyetemen tanult, majd 1483-tól a dogmatika tanára a budai ferences főiskolán. 1504-ben halt meg Budán. Obszerváns Ferenc-rendi szerzetes, beszédgyűjteményének a Pomerium („gyümölcsöskert”) címet adja, mert „miképpen a gyümölcsösben különböző nemű termőfák [...] vannak, úgy ebben a munkában is mindennemű prédikációk”. Anyagát a római misekönyv szerkezetének némi megváltoztatásával három részre osztotta. Árverésünk tétele mindhárom részt tartalmazza. Beszédei nem elhangzott prédikációk, hanem a skolasztikus dogmák bizonyításai népszerű formában. Célkitűzése szerint olyan – minden rendű, rangú, műveltségű hallgatónak megfelelő – alapanyagot akart adni a papok kezébe, melyeket azok bővebb tanácsokkal, konkrét erkölcsi tanulságokkal kibővítve felhasználhattak szentbeszédeikhez. Irodalmi igénnyel megírt dogmatikus szövegeihez a népszerű legenda- és példagyűjtemények, az egyházatyák írásai mellett felhasználta a görög és latin klasszikusoknak, az ókori héber és arab irodalom íróinak műveit, beleszőve nemcsak a magyar szentek legendáit, hanem a magyar népmese és mondavilág elemeit is. (Lásd: Központi Antikvárium 92/116.)
Kitűnően restaurált példány, egy feltehetően 1600-as évek-beli, a barokk cicomáitól még mentes, négy bordára fűzött egészbőr-kötés felhasználásával készült példány. 305 mm.