Múzeum Antique Book Shop

Fair Partner ✔
38. árverés

Vniversitate Ravracorvm Pro Summis in Arte Medica Honoribus, Privilegiis, ac immunitatibus Doctoralibus more majorum ritè consequendis Publico, placido Eruditorum Examini, censurae, testimonio exponit - -. [Orvosdoktori értekezés, a szerző első, nyomtatásban megjelent műve.]
Basiliae (Basel), Joh. Rodolphi Genath. [10] p.
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora, tanulmányait a dési református iskolában kezdte, Fogarasi Mátyás keze alatt. Édesapjával, aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem első udvari lelkésze lett, Gyulafehérvárra költözött, itt folytatta a tanulmányait. 1663-ban, majd 1667-ben elvesztette szüleit, ezután a családot rokonok és jó barátok vették gondviselésük alá, s őt Marosvásárhelyre adták iskolába. A gimnázium elvégzése után a nagyenyedi Bethlen-kollégium diákja lett, ahol olyan tanárok tanították, mint Csermártoni Pál, Nadányi János, Csengery István és Enyedi Sámuel. Kiváló tanulmányi eredményeinek elismeréseképp külföldi egyetemekre küldték, 1672-ben érkezett Lipcsébe, ahol orvosi tudományokat tanult, majd eljutott Odera-Frankfurtba és Marburgba is. Heidelbergben a filozófia doktorrá avatták, de a heidelbergi akadémia által felkínált tanári állást nem fogadta el.
„1673 ápr. 29-én érkezett meg Páriz Baselbe s másnap már jelentkezett az egyetemen beíratkozás végett s hat nap múlva külön beíratkozott az orvosi karra is. Az orvosi szaktanítás Baselben ez időtájt már a szemlélet és gyakorlat helyes alapjaira volt fektetve. Épen a baseli egyetem tanára, Platter volt az, a ki Vesaliussál egyidőben először bonczolt emberi hullát, mely szám élete végéig háromszázra emelkedett fel, Utóda Bauhin Gáspár hű maradt a hagyományokhoz s ő a ma is használt anatomiai műnyelvnek megalapítója s számos kézikönyv szerzője, Glaser is e nyomokon haladt, nemcsak boncztani előadásokat tartott, melyek helye többnyire a kórház volt, hanem tanítványaival, ezek között természetesen Párizzal is bonczoltatott. Most egy vízkórságban, majd egy aszkórban elhalt, ismét máskor egy kivégzett nő hulláját bonczolta előttük. A boncztani előadások némelyike nyilvános volt és nagy közönség jelenlétében tartatott meg. Egy ilyen előadás rendesen nyolcz napig tartott, reggelenként maga a tanár végezte a műtétet, azután a tanítványokra bízta a hullát, a kik délutánonként sebészeti műtéteket gyakoroltak be rajta. Páriz szorgalmasan eljárt e gyakorlati előadásokra, úgy látszik, e tantárgyhoz volt legtöbb kedve, ezenkivül egy hónapon át hallgatta Glaser gyógyszertanát s megtanulta az orvosságfőzést, a minek tudása nélkül nem is tartottak valakit jó orvosnak, az agg Bauhin gyakorlati orvostani leczkéit, valamint a növénytant, melylyel gyógynövények gyűjtése volt egybekötve és Burchard elméleti orvostani előadásait is.”/Dézsi Lajos: Pápai Páriz Ferencz. Bp. 1899. Franklin-Társ. (Magyar Történeti Életrajzok). Miután sikeresen letette vizsgáit a bázeli egyetemen, „1674. október 9-án nyilvánosan is megvédte értekezését, és október 20-án doktorrá avatták, valamint a bázeli orvosi kar ülnöke lett. Művét a bázeli egyetem tanárainak, Johann Caspar Bauhinusnak (1606–1685), Johann Heinrich Glasernek (1629–1675), Johann Rudolph Burckhardtnak (1637–1687), Johann Jacob Hoffmann-nak (1635–1706), Paul Ammannak (1634–1691), a lipcsei egyetem tanárának, valamint Csernátoni Pál (1633?– 1679) nagyenyedi tanárnak és Balthasar Kisselbachnak (1638–1686) ajánlotta.
Értekezése a gyakorlati orvostudomány területéről származik, három női beteg kóresetét ismertette, és adott orvosi tanácsokat kezelésükre. A bázeli egyetemi könyvtár kézirattárában fennmaradt Pápai Páriz Ferenc ünnepélyes doktorrá avatásának meghívója is. Disputációja először Hajdú Andráshoz került, majd 1716-ban már a nagyenyedi református kollégium könyvtárában találjuk.”/A „recepta religiók” évszázadai Erdélyben. Szerk. Kolumbán Vilmos József./Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 25.
RMKIII/II/2646
Utolsó levelén halvány vízfolt. Fűzött, 18. századi márványozott borítóban.