Studio Antikvárium

39. könyvárverés

Együtt harcolt és dolgozott azokkal a munkás- és parasztszármazású diákokkal, akik hazánkban – már az elnyomatás nehéz esztendeiben is – az első szervezett csoportját képezték a demokratikus népi értelmiségnek, hősiesen kivették részüket hazánk felszabadításáért folyó antifasiszta harcból. […] Jelen diploma is örökítse meg a mi ifjúságunk életerejét, harci szolidaritását és jövőbe vetett hitét!
Nyomtatott papíroklevél, kiállítva 1948. március 15-én, elé bekötve a Kollégium 1940 és 1948 közötti tagjainak tablószerű, eredeti fényképe. A levelek mérete: 240x300 mm, küztük elválasztó hártyapapír. Az oklevél alján Halász József titkár, és Dr. Kardos László igazgató saját kezű aláírásaival.
Fekete Sándor (1927–2001) író, újságíró, irodalomtörténész 1945-től a Győrffy-kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetemen, magyar–olasz szakon tanult.
Még a háború éveiben szerveződött a demokratikus-népi mozgalom indíttatására a népi tehetségeket összegyűjtő és tanulásukat segítő intézmény, a Györffy-kollégium. Nevét a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakjáról, Györffy Istvánról nyerte. A kollégium vezetőiben és diákjaiban érlelődött meg az a gondolat, hogy olyan kollégiumokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a szegénysorú munkás- és parasztszármazású fiatalok továbbtanulását. A Kominform 1947 szeptemberében tartott értekezlete után gyanússá vált minden olyan kezdeményezés, párt, szervezet, melynél felmerülhetett a népfrontos jelleg. A népi mozgalomhoz fűződő kapcsolatai miatt ez máris gyanússá tehette a népi kollégiumokat. Az első komoly támadás 1948 tavaszán indult, és egyre erősödő hullámokban folyt egészen a népi kollégiumokat elítélő párthatározatig. 1948 nyara után a mozgalom működését fokozatosan korlátozták, majd 1949. július 10-én a NÉKOSZ megszűnt, s a népi kollégiumokat átadták az államnak. (Forrás: Múlt-kor.)
Első tábláján aranyozott címfelirattal és emblémával ellátott eredeti vászonkötésben.